24 éve nem látott szintre nőtt a magyar infláció; az EU vezetői előálltak az energiabiztonsági javaslataikkal, a magyar kormány pedig fűtési maximumot hirdetett meg; az uniós pénzekért cserébe még korrupcióellenes hatóságot is létrehozhatnak. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
LED lámpákkal, ideiglenes leállással és a fűtés lejjebb tekerésével próbálnak felkészülni a gigantikus rezsiszámlákra a színházak, amelyek a közönség szolidaritására is számítanak.
A kormány péntek este több rendeletet tett közzé a rezsi új rendszerével kapcsolatban.
Liz Truss két évre be akarja fagyasztani az energiaárakat, és hatalmas összeget szán erre. Emiatt a konzervatív kormány óriási hiteleket kényszerül felvenni, de az ellenzéki Munkáspárt azt javasolja: vessenek ki extraprofitadót az energiaóriásokra.
Ülőmunka esetén ez már egészségügyi kockázatot jelent.
Csak az ipari felhasználók esetében lesz díjemelés a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódóan, a lakosság esetében – legalábbis idén télen – nem. Indul viszont egy mérőóraprogram.
Kijött egy új számítás. Az ársapka segíthet, de azért nem menti meg a helyzetet.
Kezdenek tornyosulni az önkormányzatok előtt az új energiaszerződések tarifái alapján fizetendő cechek. A települések kivéreztetésében ötletdús volt a kormány, most viszont nincs pénz a menzákra, a világításra, a villamosok működtetésére.
Nemcsak kirívóan magasak az áram- és gázárak, de nagyon hullámzók is, a beszerzők így pár óra leforgása alatt óriási összegeket kaszálhatnak, de ugyanúgy óriásit bukhatnak is. A legtöbben ezt nem merik megkockáztatni, most inkább nem adnak árat, így sok kis- és középvállalkozás jelenleg képtelen energiát venni a következő évre. A piacokat leginkább a körvonalazódó EU-s árletörő csomag nyugtathatja meg, sok kereskedő inkább kivár, hátha a következő hetekben már normálisabb árakat tud ajánlani az ügyfeleknek, akik persze szintén ezért imádkoznak.
A klímás nyár után feszült figyelemmel várják a fűtött telet a sportközpontok. A vállalkozások számára a két covidos évnél is súlyosabb válság jöhet. Míg az ügyfelek legrosszabb esetben kihagynak egy edzést, hogy spóroljanak, addig a pályák üzemeltetői a túlélésre játszanak.
Az energiaár-robbanás miatt a településeken nincs pénz világításra, fűtésre, menzára.
Egyre több oktatási intézmény változtatja meg a szünetek időpontját.
A pénznyereménynél is jobb, ha a tévé átvállalja az áramszámlát.
Két hónapig pluszgázt is veszünk az oroszoktól, és két-három hónapon belül jöhet az áram az ukránoktól. A lakosság annyira még nem nyögi az energiaszámlákat, a cégek viszont már nagyon is. Tovább fogynak az üzemanyagok az országban, nehezedik a napelemezés. Epikus szintre emelkedett az alapkamat, és még itt sem fog megállni, ahogy az infláció sem. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nemrég felmerült, hogy az energiaárak elszállása és a vendégek elmaradozása miatt ősztől bezárhatják ezt a létesítményt is.
2021-hez képest jelen állás szerint 2023-ban nem lesz ritka a költségek megtízszereződése, de lesz intézmény, ahol huszonháromszorosára drágul az energia beszerzése.
A maguk módján a közintézmények is védekeznek a rezsidrágulás ellen, ám míg egy uszodát vagy múzeumot átmenetileg be lehet zárni, a kórházaknak, iskoláknak működniük kell. A kormány javaslata azonban – ahol tudnak, álljanak át fafűtésre – nem megoldás.
A korábbi árak többszörösébe kerülnek az energiahordozók Európában, és ezt saját bőrükön is érzik már a magyar háztartások is. Van kiút a rezsicsapdából? Felgyorsul vagy épphogy lelassul a klímaátmenet a válság miatt? Vendégünk Miró József, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzője és Schum Gergely, az Energiaklub projektvezetője.
Kifakadt a polgármester, komoly megszorítások jönnek, még az is kérdéses, lesz-e a településen közvilágítás.
80 százalékkal emelkedik a rezsi Nagy-Britanniában, ahol ez sok millió nyugdíjasnak egzisztenciális gondot okoz. A brit pénzügyminiszter Washingtonba utazott, hogy egyeztessen a megélhetési válságról, amely az óceán mindkét partján fenyeget.
