szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Az energiaár-robbanás miatt a településeken nincs pénz világításra, fűtésre, menzára.

Az önkormányzatok költségvetéséből legalább 3000 milliárd forint hiányzik ahhoz, hogy a jelenlegi árakon a következő egy évben is ki tudják fizetni a villany- és gázszámlákat. Ez a települések eddigi összköltségvetésének a kétszerese, ha pedig a fizetnivaló az államra szakadna, akkor az államháztartás hiánya duplázódna.

A települések összköltségvetésének 60 százalékát a bérköltségek teszik ki, abból nem tudnak lecsípni, és ha a 15 százaléknyi energiaköltség tízszereződik, akkor a település finanszírozhatatlanná válik. Márpedig a két évvel ezelőttihez képest mintegy tízszeresek az energiaárak – így kéne áramot és gázt venni 2023-ra. Sok esetben azonban az önkormányzatok most ajánlatot sem kapnak az energiakereskedőktől – legalábbis hosszú távút, legalább egy évre szólót nem – mert az árak nemcsak magasak, de nagyon volatilisek is, és a kereskedő sem akar rajtuk bukni.

A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) jóslata alapján állami segítség nélkül a helyhatóságok 90 százaléka nem lesz képes kigazdálkodni a megemelkedett energiaárakat, kétséges, mi lesz a közvilágítás, a fűtés, a kulturális intézmények, a fürdők és a menzák sorsa.

Teljes cikkünket elolvashatja a csütörtökön megjelenő HVG-ben, illetve a hvg360-on.


HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!