A meglévő gázos rendszerek karbantartásával érdemes kezdeni az otthoni fűtés korszerűsítését, ezután jöhet az új beruházás szakértők szerint. Egy hőszivattyús rendszer telepítése 3-4 év alatt térül meg.
Gazdasági nehézségeket okoz a fővárosi színháznak, hogy bár a rezsi hatalmas mértékben fog növekedni, többlettámogatást nem kapnak, a forrást nekik kell kigazdálkodni.
A külső nyílászárok cseréje, a fűtési rendszer korszerűsítése, a hőszigetelési munkák elvégzése iránti igények erősen nőttek júliushoz képest, a napelemes, napkollektoros rendszerek kiépítése iránti kereslet pedig valósággal felrobbant.
Teljesen normális, hogy a gáz fűtőértéke ingadozik, jogszabályilag az ingadozás mindössze 5 százalék lehet. A lakosság épp az ingadozás miatt az elfogyasztott energia után fizet, nem pusztán az elfogyasztott köbméter számít. A kormány ezzel eredetileg nem számolt az új rezsiszabályozás kialakításakor, ezt most korrigálják.
A szakemberek szerint nem ördögtől való az iskolaépületek fűtési rendszerének felülvizsgálata, és egyes helyeken akár átállítása szilárdtüzelős megoldásokra, de általánosan nem megoldható a „közoktatás gáztalanítása”. A hőmérsékletet viszont valóban csökkenteni kell.
Kisfaludy László, a köznevelésért felelős helyettes államtitkár szerint ha a hőmérséklet eléri a 20 Celsius-fokot az oktatási intézményekben, nem szükséges tovább fűteni.
Mivel a cégautókat a munkavállalók juttatásként használhatják, a statisztikai hivatal súlyozottan bele fogja számolni az inflációba, hogy ezeket a járműveket már csak piaci áron lehet tankolni. A magasabb rezsidíj-sávokat szintén súlyozottan számítják bele az inflációba, a KSH-nál ez először a szeptemberi adatban fog megjelenni, módszertani különbségek miatt az uniós statisztikában már az augusztusiban.
Nem kaptunk olajat az orosz vezetéken, de közbelépett a Mol, és elintézte, hogy mégis kapjunk. Sajnos, az inflációs görbét nem lehet ilyen hamar kikalapálni, pénzromlásunk brutális méreteket öltött, az élelmiszer-vásárlás mellett az iskolakezdéshez is sokkal mélyebben kell most a zsebünkbe nyúlni, mint egy évvel ezelőtt. Egyre jobban hasonlít a helyzetünk a 2008-asra. Új részletek derültek ki a gáz lakossági piaci áráról, harcolnának az erdővédők a bizarr tűzifa-rendelettel. Nyúzzák a Ryanairt, riporterünk sztártehénnel találkozott. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Oroszország vagy a magyar kormány felelős a magyarországi gazdasági helyzetért, jól kezeli-e azt a kormány, örüljünk-e a rezsiintézkedéseknek, kit hogyan érint a drágulás? Az alább olvasható felmérésből a budapestiek véleménye ismerhető meg.
Budapesten a téglaépítésű lakások átlagos négyzetméterára az elmúlt hetekben elérte az 1 millió forintos szintet, onnan viszont már nem tud tovább növekedni.
Rendkívüli ülést kezdeményeztek hétfőre a katatörvény és a rezsicsökkentés csökkentése miatt az ellenzéki pártok, azonban az ülés - mivel csupán 48 képviselő jelent meg hétfőn a Parlamentben - határozatképtelen volt és nem is tartott tovább 45 percnél.
Elsősorban a saját gazdaság- és költségvetéspolitikai intézkedései, hibái miatt kényszerül most megszorításokra a Fidesz, beleértve a választások előtti hatalmas osztogatást. Magyarország ezzel szépen visszaesett a szocialista kormányok alatt megismert kerékvágásba: választási osztogatás, majd megszorítás, választási osztogatás, majd megszorítás. Ráadásul a mostani megszorítás nem összetett, átgondolt csomag, mint Bokrosé vagy Bajnaié, csak kiigazító intézkedések ötletszerű, kapkodva bevezetett sorozata.