Olyan feltételekhez köti a háztartási energia ársapkájának fenntartását a magyar miniszterelnök, amikbe az unió nem fog belemenni. Eközben megdőlt egy tabu a szankciós politikában: az EU megszünteti az orosz szén importját.
Az elmúlt években a nyugati szankciókkal szemben ellenállóvá gyúrta az orosz gazdaságot Vlagyimir Putyin, a büntető intézkedések így azt csak évek múlva roppanthatják meg komolyabban. Olvasóink többsége szerint a rezsicsökkentésnek befellegzett. Nem áll meg, de lelassít az OTP, szemben a budapesti taxisokkal, akik odalépnek, és árat emelnek. Az összeomlás szélén támolyog a Tungsram, szenvednek a menzás cégek, és a hvg.hu munkatársai is - de utóbbiak a magyar üzletekben kapható tormáktól. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Megszorításokra, sőt a rezsicsökkentés végére számít a hvg.hu olvasóinak nagy többsége az új kormánytól. Az oktatás, az egészségügy vagy a nyugdíjrendszer reformja a következő ciklusban sem várható a többség szerint. Brüsszel marad minden bajok univerzális bűnbakja.
Fájon száz százalékot kapott Demeter Zoltán, a Fidesz jelöltje.
Újra győzött a Fidesz-KDNP, jön az ötödik Orbán-kormány, ami viszont elképesztően hálátlan helyzetben állhat neki a gazdaság gatyába rázásának, és ezért nem kis mértékben a negyedik Orbán-kormányt okolhatja. Folytatódhat az ujjal mutogatás Brüsszel irányába is, miután Ursula von der Leyen bejelentette: az EU megindítja a jogállamisági eljárást Magyarország ellen. A héten kétszer is durván beszakadt a forint, de az éves infláció szerencsére csak 8,5 százalék lett, ennek most örülni kell. Németország egyre közelebb csúszik a recesszióhoz, a bolygó klímája meg a 3 Celsius fokos felmelegedéshez. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Átfogóbb alkotmánymódosításnak is megágyazhat a jogilag érvénytelen népszavazás. A kétharmados felhatalmazás az ellenzék utolsó bástyájának számító főváros átszabásához is legitimációt ad.
A szakértők számításai alapján így a rezsicsökkentés fenntartása családonként idén már 320 ezer forintba kerülhet.
A magyar külügyminiszter élőben jelentkezett be Brüsszelből, és elmondta, hogy a háború miatt kellett megváltoztatni az eddig bejáratott szállítási módot.
Már az orosz–ukrán háború kitörése előtt gondban volt a lakossági gázárfékezés a világpiaci folyamatok miatt, és a helyzet csak tovább romlott, amikor megindultak Putyin csapatai Ukrajna felé. Így is százmilliárdokba kerül az államnak az, hogy a szavazók olcsón melegedhessenek, pedig a háborúra válaszul érkező gazdasági világválság még be se indult igazán. Az ötödik Orbán-kormány a durvuló infláció és a választás előtti túlosztogatás terhével a nyakában óriási kihívások elé néz, ha meg akarja védeni az egyik legsikeresebb politikai termékét, márpedig a rezsicsökkentést megvédeni náluk prioritás.
Nem a világpiaci ár ötödét fizettük érte, mint azt az orosz elnök állította, hanem szinte pontosan a világpiaci árat csengettük ki érte.
A volt pénzügyminiszter a Népszavának adott interjúban többek között arról is beszélt, hogy a rezsicsökkentés az egyik legkárosabb intézkedés volt Magyarországon, és a választások után szinte biztosan hozzá kell nyúlni.
A miniszterelnök a közmédiában fejtette ki, hogy a háború „veszélybe sodorhatja a magyar érdekeket”, hogy Magyarország sem Ukrajna, sem Oroszország oldalán nem áll, hogy nem érdemes olyan szankciókat hozni az oroszok ellen, ami „nekünk jobban fáj”, és hogy az energiaárak növekedéséről Brüsszel tehet.
A múlt valójában mindig a mának szól, emlékeztet szerzőnk az ismert tételre, és a II. világháború utáni kommunista titkosszolgálat működését felidézve mutat kapcsolódásokat napjainkhoz. Választ ad arra a kérdésre is, hogy mi az ukrán konfliktus tétje Magyarország számára. Vélemény.
Orbán Viktor a Facebookon üzent, hogy elítéli Oroszország katonai fellépését Ukrajna ellen, Szijjártó Péter bekérette az orosz nagykövetet, a Magyar Honvédség szintén a Facebookon közölte, hogy a mi országunk lakossága nincs közvetlen veszélyben. Mondhatni, a kommunikáció kötelező köreit megfutotta a kormány az Ukrajna elleni orosz inváziót követő első napban, de hogyan tovább? Sok olyan politikai és gazdasági kérdés van, amelyre hamar meg kell találni a választ. Elküldtük kérdéseinket a kormánynak, választ szinte egyáltalán nem kaptunk.
Működik a „rezsicsökkentés”, legalábbis mint politikai termék, mert a kormány dolga a hatósági árakkal éppen a szabályozás lenne, amit nem végez el. 2010 óta a lakossági energiaszolgáltatás szinte teljesen állami kézbe került az MVM égisze alatt. Áramtermelésben az ország nap- és atomhajtású pályára állt, gázimportban elköteleződött Oroszország mellett, de nem annyira, mint régen.
Belgium mintha Orbán Viktor „kottájából játszana”: olcsóbb lesz a villanyáram, és még kedvezményt is adnak.
Sokkal okosabban és igazságosabban fogjuk csökkenteni a rezsit, mint a Fidesz – ígéri az ellenzék miniszterelnök-jelöltje, akinek a plakátjain egyébként az is szerepel: “Rezsicsökkentés marad!”
Évi 400-450 milliárd forintnyi vesztesége keletkezhet az állami MVM-nek, amiért fenntartja a rezsicsökkentést iparági informátorok szerint, de az éves veszteség akár a duplájára is nőhet.
Megfagyni nem fogunk, de több módon is megérezzük az áram- és gázárak elszállását. A kormány ideiglenes intézkedésekkel maszatol, s az önkormányzatok szorongatására használja ki a helyzetet.
