Az energiaárak elszabadulása ismét alkalmat szolgáltat arra, hogy a kormányfő a rezsicsökkentéssel kampányoljon, miközben kézzel-lábbal tiltakozik az EU klímavédelmi tervei ellen.
Félrevezető számokkal érvelt péntek reggeli interjújában Orbán Viktor a szabályozott rezsiárak mellett, az pedig, hogy enélkül éves szinten 380-400 ezer forinttal kevesebbet fizetnének a magyar családok a rezsiért, nyilvánvaló túlzásnak tűnik. Nemcsak azért, mert volt, amikor a piaci ár alacsonyabb volt a rezsicsökkentett hazai áraknál, de azért is, mert a gyakran a szolgáltatókra terhelt rezsicsökkentés veszteségeit máshonnan, más adókkal kell pótolni. Az elmúlt időszak jelentős gázáremelkedése viszont még bekavarhat.
A rezsicsökkentést kompenzáló kasszát sürgősen fel kell tölteni, mert még egy enyhe tél esetén is kiürülhet. Jövőre, ha az energiapiaci trend nem változik, horribilis összeget kell betolni ebbe a kasszába, közpénzből.
Világszerte száguldanak az energiaárak, a magyar kormány pedig ugyan azt állítja, hogy ezt nem fogjuk megérezni, de ez legfeljebb akkor igaz, ha csakis az otthoni rezsiszámlákat vesszük be a számításba, és a benzinár növekedését sem vesszük figyelembe. Az ipar és a mezőgazdaság áraiban óhatatlanul megjelenik, hogy a termelők drágábban jutnak energiához, a csomagolás és a szállítás is drágul. Egy átlagos magyar fogyasztó havi kiadásainak közel kétharmadát jelentik azok a termékek, amelyeknek az árába beépülhet a globális energiadrágulás.
Ezzel az elsőre értelmetlennek tűnő, de mindenképpen figyelemfelkeltő szlogennel szállt be a globális felmelegedés elleni küzdelembe egy brooklyni cég, a BlocPower.
Főleg egyedi, illetve a gazdasági újrainduláshoz kapcsolódó tényezők miatt nagyot ugrott a gáz piaci ára Európában és Magyarországon. Az áram árával ugyanez a helyzet, de ott rendszerszintű probléma is van, egyre több az ingadozó termelésű megújuló forrás, kevés a kiegyenlítő erőmű, így drága a szabályozó áram. A magyar energiahivatal vizsgálódik és intézkedéseket fontolgat.
Kivezethetné a kormány azt a passzust, amelyet az Európai Bíróság kifogásolt, és amelyről pár éve még úgy beszéltek, mint az alacsony energiaárak záloga.
A 131 település ivóvízellátását biztosító cég már jó ideje tolja maga előtt a veszteségeket, a pénteki közgyűlésükön az alaptőkéjüket harmadával csökkentenék. Ha a tulajdonos önkormányzatok nem szavazzák meg az előterjesztést, akkor bedőlhet a vízszolgáltató.
A járulékos költségek emelkedése miatt előbb-utóbb nőhet a gázszámla, a lakosság hatósági áras befizetései ugyanis 2019-ben már nem fedezték a kiadásokat.
Emlékeznek még, amikor Orbán Viktor bejelentette az új gazdasági rendszer kiépítését? Sorban álltak, amikor nyilatkozni kellett a magánnyugdíjpénztárban maradásról? Megvették az utolsó Népszabadságot? Próbálták kitalálni, miért nincs hang a miniszterelnök videóján? Egy hatalmi rendszer kiépítésének tíz évéről teljes könyveket lehet teleírni, mi most néhány emlékezetes pillanatra emlékszünk vissza 2010 és 2020 közöttről.
Tíz éve ilyenkor még fogalmunk sem volt arról, mit jelent az a rövidítés, hogy NER, furcsa idegen szónak tűnhetett volna a Brexit, nem volt még klímasztrájk, ellenben a Myspace-en már létezett egy Me Too mozgalom, csak alig tudtak róla. Aztán mindet megtanultuk. Összegyűjtöttük egy emlékezetes évtized emlékezetes szavait, és az évtized legerősebb mondatait.