A józsefvárosi tűzfalaktól A cigány művész szorongásán át a roma etnofuturizmusig Oláh Norbert számára a művészet egyszerre személyes tapasztalat, társadalmi reflexió és aktivizmus. Új kiállítása szeptember 25-éig látható a budapesti Apolló Galériában.
30-70 ezer cigány nemzetiségű lakost deportáltak Magyarországról a német megszállás alatt, mégis alig néhány tucat településen van valamiféle emléke a roma holokausztnak. Kik az emlékezet őrzői, van személyes érintettségük? Gulyás Klárával, a Holokauszt Emlékközpont Az emlékezet útján című kiállításának kurátorával és kutatásvezetőjével beszélgettünk.
Szinetár Dóra hosszan üzent Dúró Dórának, miután a Mi Hazánk képviselői ülve maradtak, amikor a roma holokauszt áldozataira emlékeztek a parlamentben.
Hétfőn még a Mi Hazánk képviselői ülve maradtak, amikor a roma holokauszt áldozataira emlékeztek a parlamentben, kedden viszont már felálltak a jelen lévő képviselőik az egyperces néma megemlékezésen. A teremben nem volt jelen Dúró Dóra és Novák Előd sem.
Hallerné Nagy Anikó szerint a téma mélysége és komolysága megkívánja, hogy egységes megemlékezés legyen.
A frakcióvezető szerint azért nem álltak fel, mert korábban megállapodtak arról, hogy egy képviselő nem kérhet néma felállást felszólalás közben, erről előre meg kellett volna állapodni.
A roma holokauszt emléknapja alkalmából adtak ki közleményt.
Soha nem volt még múzeumban kiállítva, pedig ezt tartják a legjelentősebb roma kortárs festménynek Magyarországon. Monumentális alkotás, vibráló színekkel, amelynek legfőbb üzenete, hogy nem lehet a magyar történelemről a cigányság említése nélkül beszélni. Péli Tamás Születés című, 1983-as pannója most először látható egy kiállítótérben, de mindössze négy hónapig van fix helye, további sorsa bizonytalan.
Szalay-Bobrovniczky Vince szerint az állam felelős azért, hogy ne történhessen a 76 évvel ezelőttihez hasonló tragédia.
„Buzinak, pedofilnak és George Sorosnak gázkamrában a helye” – írták az emlékműre.
Ma minden párt megemlékezett a holokausztról, de a roma közösségek és önkormányzatok alig tettek valamit a roma holokauszt emlékezetéért - Setét Jenő roma polgárjogi aktivista a Facebookon gondolkodott el.
Az emlékezés fontosságát hangsúlyozta az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkára az emléknap alkalmából rendezett konferencián.
Majgull Axelsson sokat segített Svédországnak, hogy szembenézzen a múlt század antiszemita és romaellenes politikai és társadalmi hullámaival. A svéd íróval arról beszélgettünk, hogy annak idején miként lehetett a hallgatás a túlélés záloga, és hogy most miért van szükség ugyanehhez a kibeszélésre.
Csak főosztályvezetői szinten képviseltette magát az Emmi a megemlékezésen, amelyet a Páva utcai Holokauszt Emlékközpontban tartottak. A miniszter nem vett részt rajta, Seszták Miklós államtitkár napi nyilvános programja pedig kimerült egy kismarosi lekvár- és szörpüzem átadásában. A beszédek figyelmeztettek: ma is harcolni kell a fejüket időről időre felütő rasszista ideológiák ellen – utaltak a Jobbik választójog-szigorításra vonatkozó ötletére éppúgy, mint Balog Zoltán Emmi-miniszter korábbi vitatható kijelentéseire.
Augusztus 2. a Roma Holocaust áldozatainak emléknapja. Azonban nemcsak az elhurcoltaknak van történelmük, hanem az emlékezetpolitika birtoklásáért folytatott küzdelemnek is.
Történelemhamisításra viszont van pénz az MSZP-s képviselő szerint.
A központot még 2014-ben hozták létre, de most hiába kértek támogatást a kormánytól.
1944. augusztus 3-ra virradóra több mint háromezer cigány embert gyilkoltak meg az auschwitzi haláltáborban az SS katonái.
