30 kilométeres rádióteleszkóp-rendszert telepítene a Holdra Kína
A NASA mellett Kína is elkezdte vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a Holdra telepített rádióteleszkópokkal vizsgálja a világűr múltját.
A NASA mellett Kína is elkezdte vizsgálni annak a lehetőségét, hogy a Holdra telepített rádióteleszkópokkal vizsgálja a világűr múltját.
Tudósok egy csoportja 2800 galaxist vizsgálna át az intelligens életforma által sugárzott jelek után.
A LuSEE-Night nevű eszközt 2025-ben tervezik eljuttatni amerikai kutatók a Hold túlsó oldalára. Ha rendben működik, választ adhat a kérdésre, hogy miként lett az ősi univerzumból olyan, amilyet ma ismerünk.
Elektromágneses sugárzást bocsátanak ki magukból azok az internetszolgáltatást biztosító műholdak, melyeket a SpaceX telepített a világűrbe. A kutatók figyelmeztetnek: a Starlink-hálózat csak egy a várhatóan sok hasonló rendszer közül, így mielőbb lépni kellene a szabályozás ügyében.
A kutatók szerint 2030-tól üzemelhet majd az a rádióteleszkóp, ami több tíz fényévről is képes észrevenni egy repülőtéren használt radart.
A chilei ALMA rádióteleszkóp-rendszert még október 29-én támadták meg a hackerek, akiknek sem a kilétéről, sem pedig az indítékáról nem tudni semmit.
A kínai kutatók a FAST rádióteleszkóp segítségével különös elektromágneses jeleket rögzítettek.
Ausztrál csillagászok egy egyelőre semmihez nem fogható rádiójelet fogtak be. Az űrből jött, és nagyon-nagyon messziről.
A Négyzetkilométeres Hálózat (Square Kilometre Array Observatory) eszközök tízezreivel igyekszik majd rádiójeleket befogni, így a kutatók szerint arra is esély nyílik, hogy tisztázzuk a nagy kérdést: van-e odakint értelmes élet?
Egy lépéssel ismét sikerült közelebb kerülni ahhoz, hogy megértsük, miként keletkeznek az univerzumban meglehetősen ritkán előforduló furcsa rádiókörök, az ORC-ok.
Tízszer annyi ilyen struktúra van a csillagászok szerint, mint azt bárki hitte. Az eredetük viszont továbbra is rejtély.
A FAST rádiótávcső előnyei más területen is kamatoztathatók Zaza Osmanov fizikus legfrissebb kutatása alapján. És ennek csak örülhetünk.
A tudósok több olyan vörös törpe csillagot is találtak, amelyek valószínűleg csak akkor bocsáthatnának ki rádiójelet, ha egy bolygó zavarja meg a mágneses mezőjüket.
A Square Kilometre Array Observatoryt harminc éven keresztül tervezték. A projekt most zöld jelzést kapott.
A világ legismertebb rádióteleszkópja, az Arecibo néhány hónapja omlott össze. A szakemberek most kiszámolták, mennyibe fog kerülni a romok eltakarítása.
A kínai FAST névre keresztelt rádióteleszkóppal gyorsan forgó neutroncsillagok után kutathatnak a tudósok, de akár a Földön kívüli élet nyomait is kereshetik vele.
A FAST (Five-hundred-meter Aperture Spherical Radio Telescope) nevű rádiótávcső a valaha épített legnagyobb és legérzékenyebb rádióteleszkóp.
Az areciboi obszervatórium a világ egyik legfontosabb csillagászati eszköze. A szerkezet azt az érő hatalmas terhelés miatt nemrég leszakadt. A fenntartó most irányított módon összerogyasztotta, mert már nem volt menthető.
Lezuhant az Arecibo rádióteleszkóp 900 tonnás szerkezete, miután a drótkötelek már nem bírták el a hatalmas terhelést.
Az Arecibo Obszervatóriumot 1963. november 1-jén adták át, azóta szolgálta a tudományt. Több filmben is szerepelt, Carl Sagan üzenetet küldött vele a Messier 13 gömbhalmaz felé, és egy ideig ez volt a világ legnagyobb rádióteleszkópja. Miután két tartókábele is elszakadt, kiderült, a szerkezet menthetetlen.