Két furcsa jelenséget is sikerült megfigyelniük a tudósoknak a Tejútrendszer szívének közelében. A King’s College London kutatói úgy vélik, hogy mindkettő mögött egy feltételezett részecske húzódhat meg, ami akár a sötét anyag iránti kutatást is felgyorsíthatja.
Amerikai kutatók új elmélettel álltak elő, miszerint a sötét anyag valójában az ősrobbanás előtt keletkezett, nagyon rövid idő alatt.
Az Európai Űrügynökség bemutatta az első részletét annak az óriási kozmikus térképnek, amit hat év leforgása alatt készít el az Eukleidész űrteleszkóp.
Amerikai kutatók szerint ha a Mars pályája csupán egyetlen méterrel megváltozik, az igazolhatja a feltételezést, hogy a sötét anyag valójában apró fekete lyukak összessége.
Az Európai Űrügynökség mérnökei olyan parancsot küldenek az Eukleidész űrteleszkópnak, aminek köszönhetően a készülék fűteni kezdi a tükreit. Korábban soha senki nem próbálkozott még ilyesmivel.
Rajendra Gupta, az Ottawai Egyetem fizikusa teljesen kiiktatná a kozmológiai egyenletből a sötét anyag fogalmát.
A Max Planck Asztroifizikai Intézet kutatóit egy dal inspirálta arra, hogy megnézzék, mennyire volt helyes Stephen Hawking elmélete.
A kutatás élvonalában levő magyarok jelentős része úgy gondolja, hogy az ambícióikat nem tudják Magyarországon érvényesíteni - mondta a hvg360-nak adott interjúban Ligeti Zoltán elméleti fizikus. A Kaliforniai Egyetemen dolgozó tudós szerint ez nem csak pénzkérdés, itt inkább a szakmai lehetőségekről van szó. Ligeti - akit 20 évvel ezelőtt a Magyar Hírlap kiadványában az ország 50 legtehetségesebb fiataljának választottak - beszélt arról is, vannak még felfedezésre váró új dolgok, és nincs kizárva, hogy a világ a feje tetejére álljon valamitől. Számára a legnagyobb kérdés az, mi a sötét anyag. De mire lehet jó, ha ez kiderül?
Megkezdődött az Eukleidész űrtávcső üzembe helyezése, már az első teszképeket is elkészítették az eszközzel.
A chilei Atacama Cosmology Telescope segítségével figyelték meg a kutatók a kozmikus mikrohullámú háttérsugárzást, ami alapján meg tudták állapítani, hol van az univerzumban a sötét anyag.
Egy nemzetközi kutatócsoport a Merkúr és a Nap közötti pályára küldene egy olyan űreszközt, amely atomórája érzékelni tudná a sötét anyag jelenlétét.
A galaxisok kialakulásához szükség van a sötét anyagra is, ám van két olyan, amiben alig van ilyen anyag.
Csak pár hónapja kezdődött el hangsúlyos küldetése, ám máris lehetővé tette a világegyetemről készített eddigi legrészletesebb térkép bemutatását a DESI (Dark Energy Spectroscopic Instrument) nevű eszköz.
Elkészült a sötét anyag legnagyobb és legrészletesebb térképe. Az eredmények meglepték a tudósokat, ugyanis az anyag sokkal egyenletesebbnek és kiterjedtebbnek tűnik, mint azt a korábbi elméletek alapján vélték.
A kutatóknak sikerült bizonyítékot találniuk egy 1930-as évek óta létező tézisre, amely szerint a sötét anyag egy részének létezéséért is felelős neutrínók a csillagokból származnak.
Nagyon keresik a sötét energiát, pedig lehet, hogy nincs is. A fizikusok dilemmáiról kérdeztük Frei Zsoltot, az ELTE Fizikai Intézetének igazgatóját egy friss magyar tudományos szenzáció apropóján.
Lehet, de egyelőre nem biztos, hogy debreceni kutatók pillanthattak be először a sokat emlegetett, mégis ismeretlen sötét anyag világába.
Új kutatás indult a sötét anyag után a japán részecskegyorsítóban, a SuperKEKB hétfőn kezdte meg kutatássorozatát.
