Találtak egy láthatatlan galaxist

Kanadai kutatók most először találhattak olyan galaxist, amelynek jelenlétére csak a gömbhalmazok utalnak. A galaxis anyagának jelentős része sötét anyag lehet.

  • HVG

Különleges felfedezéssel álltak elő a kanadai Torontói Egyetem kutatói. A szakemberek az általuk megtalált objektumot a Candidate Dark Galaxy-2 (CDG-2) névvel illették, mivel a feltételezésük szerint szinte a teljes galaxis sötét anyagból áll.

A sötét anyag az univerzum egyik nagy rejtélye. „Túlzott” gravitációként nyilvánul meg, amely nem tulajdonítható a látható anyagmennyiségnek. A tudósok számításai szerint a normál anyag a világegyetem anyageloszlásának mindössze 16 százalékát teszi ki, a fennmaradó 84 százalékot pedig sötét anyag alkotja, amelynek összetétele ismeretlen.

Ezek alapján felmerülhet a kérdés, hogy mégis hogyan lehet felfedezni egy olyan objektumot, amelynek legnagyobb része gyakorlatilag láthatatlan? A válasz pedig egyszerű: azokat a részecskéket követték nyomon, amelyek valamennyi fényt kibocsátanak magukból.

A csillagászok a vizsgálatuk során gömbhalmazokat használtak, amelyek több százezer vagy akár több millió csillagból álló rendszerek, amelyek a galaxis körül megtalálható sötétanyag-halóban keringenek.

A Hubble űrteleszkóp segítségével a csapat négy gömbhalmazt talált a Perseus-halmazban, amelyek mozgása egy galaxis jelenlétére utal. Maga a galaxis sehol sem látható, de a kutatók becslése szerint a halótömege a Nap tömegének 20 és 120 milliárd közötti lehet, míg a teljes csillagpopulációt mindössze 12 millió naptömegre becsülik. Mindez azt jelenti, hogy ha valóban 120 milliárd naptömegű a haló, akkor a galaxis csillagai a teljes tömeg mindössze, 0,01 százalékát teszik ki – írja az IFLScience.

https://hvg.hu/tudomany/20251126_tejutrendszer-gamma-surgarzas-sotet-anyag-detektalasa-ebx

David Li, a Torontói Egyetem tudósa szerint ez a világ első olyan galaxisa, amit a haló segítségével észleltek.

A csapat a 300 millió fényévnyire található négy objektumot nemcsak a Hubble-lel, hanem az Európai Űrügynökség (ESA) teleszkópjával, az Euklidesszel, valamint a Japán Nemzeti Csillagászati ​​Obszervatórium Subaru teleszkópjával is nyomon követték. Az eredményeket a The Astrophysical Journal Letters című tudományos folyóiratban tették közzé.

A galaxis sötétségének oka a zsúfolt Perseus-halmazon belüli kölcsönhatásokban keresendő. Más objektumok jelenléte megfoszthatta a CDG-2-t a benne lévő gáz nagy részétől, így extrém csillag-sötét anyag arány alakult ki benne.

A kutatók tovább folytatják majd a vizsgálatokat, amely közelebb viheti őket a sötét anyag megértéséhez is.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

Hozzászólások