Minden, amit a migrációs paktumról tudni kell – és amit következetesen elferdít a Fidesz és a Tisza is
Merész tervvel állt elő William DeRocco, a Marylandi Egyetem fizikusa a sötét anyag keresésével kapcsolatban. A szakember úgy véli, a Jupiter legnagyobb holdját, a Ganymedest egy hatalmas detektorrá lehetne alakítani, így nagyobb lenne az esélye annak, hogy sikerül rátalálni a sötét anyagra – írja a Gizmodo.
A sötét anyag azért kapta a nevét, mert nem lép kölcsönhatásba az elektromágneses erővel, ezért nem termel fényt,
ugyanakkor az univerzum jelentős részét, mintegy 85 százalékát alkotja. Éppen ezért a megtalálása és a vizsgálata segíthetne abban, hogy jobban megértse a tudomány a világegyetemet.
Az arXiv preprint szerveren megjelent publikációban DeRocco arról értekezik, hogy az említett hold kráterei sötét anyagrészecskék bizonyítékait rejthetik, amelyeket olyan űrszondák, mint a NASA Europa Clipper vagy az Európai Űrügynökség (ESA) Juice űrszondája megfigyelhetnek a küldetésük során.
A tanulmány szerzője szerint a sötét anyag részecskéi az égitest felszínébe csapódva mély és széles repedéseket hozhattak létre. A földi detektorok által keresett, viszonylag kis méretű sötétanyag-részecskékkel ellentétben ezek sokkal nagyobbak lehetnek. Ezek az extra nagy sötétanyag-részecskék „sötétanyag-krátereket” hozhatnak létre, amelyek olyan jellegzetes ásványokból állhatnak, amelyek a hold óceánjainak mélyéről kerültek a felszínre.
Bár a javaslat ígéretesnek tűnik – legalábbis Bradley Kavanaugh, a spanyolországi Cantabriai Egyetem asztrofizikusa szerint –, még mindig nincs bizonyíték arra, hogy ilyen nehéz sötétanyag-részecskék léteznek. Ha azonban elfogadja a NASA és az ESA DeRocco elméletét, akkor a jövőben akár ilyen irányú kutatásokat is folytathatnak a Ganymedes felszínén.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
