Egy furcsa, eddig soha nem látott, a Tejútrendszer halóját beragyogó fény lehet az első olyan forrás, aminek köszönhetően sikerülhetett detektálni a sötét anyagot. A Fermi gamma-sugár űrtávcső 15 évnyi adatának új elemzése szokatlanul nagy energiájú gamma-sugarak fényét tárta fel, amelyet egyetlen ismert forrásnak sem lehet tulajdonítani.
A japán Tokiói Egyetem csillagásza, Tomonori Totani szerint a jelenséget az a sugárzás okozhatja, amely akkor keletkezik, amikor a feltételezett sötét anyag részecskéi ütköznek és kioltják egymást. A Science Alert megjegyzi: nem ez az első alkalom, hogy a csillagászok ilyen fényt keresnek – de ez az első, hogy egy ilyen felragyogást találtak a Tejútrendszert körülvevő hatalmas gáz- és sugárzásbuborékban, amely ezen a specifikus energiaszinten csúcsosodik ki.
Az eredményeket bemutató tudományos publikáció a Journal of Cosmology and Astroparticle Physics című tudományos lapban jelent meg.
NASA
A sötét anyag az univerzum egyik nagy rejtélye. „Túlzott” gravitációként nyilvánul meg, amely nem tulajdonítható a látható anyagmennyiségnek. A tudósok számításai szerint a normál anyag a világegyetem anyageloszlásának mindössze 16 százalékát teszi ki, a fennmaradó 84 százalékot pedig sötét anyag alkotja, amelynek összetétele ismeretlen.
A sötét anyag egyik fő jelöltje egy hipotetikus részecskeosztály, a WIMP. A rövidítés az úgynevezett Gyengén Kölcsönható Nagytömegű Részecskét (Weakly Interacting Massive Particle) takarja. Ezek lassú, elektromágneses módszerekkel nem igazán érzékelhető részecskék lennének bizonyos teóriák szerint. Az úgynevezett gyenge kölcsönhatásban és a gravitációban viszont komoly szerepük lehet. (Különben nem lehetne megmagyarázni velük bizonyos galaxisok furcsa mozgását.) A jelenlegi elmélet szerint, amikor a WIMP-ek és antirészecskéik ütköznek, megsemmisülnek, ami különböző részecskék záporát eredményezi, beleértve a gamma-fotonokat is, amelyeket ténylegesen láthatunk.
Tomonori Totani / University of Tokyo
A kutatók úgy vélik, ha sikerül találni olyan gamma-sugárzást, ami nem kapcsolódik forráshoz, akkor lehetséges, hogy ezt az izzást a sötét anyag megsemmisülése generálta. Ilyen lehet galaxis magja, ám ott jó eséllyel van olyan forrás, amihez köthető a gamma-sugárzás. A Tejútrendszert körülvevő burokban azonban jóval kevesebb az ilyen forrás.
A japán kutatók ezért ezt a régiót figyelték meg, pontosabban összesítették az űrteleszkóp mért adatait. Arra jutottak, hogy halvány gammasugár-kibocsátás figyelhető meg a Tejútrendszer körül, amelynek egyik csúcspontja 20 gigaelektronvoltnál volt. Ez a WIMP-pel kapcsolatos előrejelzéseknek megfelelő enrgiaszint.
A tudósok hangsúlyozzák, hogy ez még mindig nem perdöntő bizonyíték a sötét anyag létezésére, de már egy lépéssel közelebb viszi őket a vizsgálatához.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
