Az univerzum 70 százaléka ebből lehet, de még elképzelni sem tudjuk, hogyan nézhet ki. Ez a bizonyos sötét energia, melyet régóta próbál megérteni a fizika. Nincs egyszerű dolga: kíváncsisának tárgya csillagászati műszerekkel közvetlenül nem figyelhető meg, semmilyen elektromágneses sugárzást nem bocsát ki és nem nyel el, jelenlétére csak a látható anyagra és a háttérsugárzásra kifejtett gravitációs hatásból lehet következtetni.

A múlt század második felében kezdtek rájönni, hogy a látható anyag a világegyetem nagyon kis százaléka, ezért vezették be a sötét anyag és sötét energia fogalmait. Ám ez nem mindenki szerint van így jól. Rajendra Gupta, az Ottawai Egyetem fizikusa szerint az univerzumot jelenleg leíró modellek tévednek a világegyetem korával kapcsolatban, és azzal kapcsolatban is, hogy létezik-e a sötét anyag.

NASA

A The Astrophysical Journal hasábjain megjelent publikációjában arról ír, hogy az univerzum jóval idősebb lehet annál, mint a jelenleg feltételezett 13,8 milliárd év. Szerinte ez egyúttal azt is jelenti, hogy a vizsgálatához és megértéséhez nincs szükség arra, hogy a sötét anyagra támaszkodjunk.

Gupta szerint a szabványos kozmológiában az univerzum felgyorsult tágulását a sötét energia okozza, de ez valójában a természet gyengülő erőinek, nem pedig a sötét energiának köszönhető.

Úgy véli, ha kiiktatjuk a kozmológiai egyenletből a sötét anyag létét, az új ajtókat nyithat meg az univerzum vizsgálatában, és új tulajdonságait fedezhetjük fel. Például azt, hogy a világegyetem valójában kétszer olyan idős, mint amilyennek most gondoljuk.

Gupta egyelőre elméleti fejtegetésként közölte meglátásait.

Az Európai Űrügynökség (ESA) még 2023. július 1-jén indította útnak az Euclid (Eukleidész) nevű űrteleszkópját, amelynek legfontosabb feladata, hogy a sötét anyagot és a sötét energiát tanulmányozza. A szerkezet nemrég gyönyörű fotókat küldött vissza a Földre.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.