Ha Demjén Rózsi megénekelhette, hogy „sajtból van a hold”, akkor mi mondhatjuk, hogy sajtból van a karácsonyfa. Illatos is, nem is hullik, megehetjük, aztán újra felállíthatjuk. Talp nem kell hozzá, csak tányér.
Szó sincs róla, hogy vége lenne a fesztiválszezonnak csak azért, mert lejjebb kúszik a hőmérő higanyszála. Ebben a hónapban is minden hétvégére esett valami népünnepély. S a végén csattan az ostor: hazai és határmenti újborok és sajtok seregszemléje november 30 és december 1. között a városligeti Vajdahunyad várában.
Tökmagolajért indultunk az Őrségbe, dióolajjal és két helybeli recepttel jöttünk vissza.
A "bevermelős" téli hétvégéken jó alkalmak adódnak majd arra, hogy komótosan kiélvezhessük a sajt és bor ízeinek tökéletes harmóniáját. Kis sajt-bor kalauzunkban átvesszük a párosításokat, és melegen ajánlunk egy s mást hideg napokra.
Mi tagadás, nem vagyunk túl jóban a novemberrel. Ez már nagyon ősz, de leginkább a sötét tél kezdete, még ha hivatalosan nem is oda tartozik. Ilyenkor hétköznap vacsorára ránk fér valami vidámító. Valami színes, szagos, sajtos.
Garázsban kezdte, de ma már a svájci Emmentalhoz hasonló vidéki régió létrehozásán dolgozik Sándor Tamás bükki kézműves sajtkészítő, aki a legmenőbb vendéglőknek szállít. Egy kiégett autó majdnem hazavágta vállalkozását, és hogy milyen kár lett volna, abból is leszűrhető, hogy hegyvidéki sajtját a műfaj svájci nagymesterei is a sajátjukkal teljesen egyenrangúnak ismerik el.
Vénusz egész nyáron kereste az igazit. A vecsési Vera néni lett az, aki ha akarja, mostantól 1000 liter olajban fürödhet. De valószínűbb, hogy inkább lángost süt benne, ha már Magyarország kedvenc lángosozójaként vezeti a 2013-as toplistát.
Kerek évfordulója nincs, de azért ünnepelhetünk. Ötvenhatodik éve, hogy május harmadik hetéből egy nap hivatalosan is a tejé.
