Nyilvánvaló kihatással lesznek a bíróságok működésére a büntető törvénykönyvről és a büntetőeljárásról szóló törvények módosításai, ezért az Országos Bírósági Hivatal elnöke, Senyei György (képünkön) úgy érezte, szükséges véleményeznie az előterjesztéseket, észrevételeit pedig meg is küldte az Országgyűlés igazságügyi és honvédelmi-rendészeti bizottságának – írja a 24.hu.
Ez a Fidesz képviselői által benyújtott csomag lenne hivatott szigorítani a droghasználattal és kábítószer-kereskedelemmel kapcsolatos törvényeket, ám Senyei észrevételei alapján állítható, hogy nem egy esetben pontatlan a megfogalmazásuk, és ennek következtében a jogalkotói szándéktól eltérő eredményeket szülhetnek.
Az egyik ilyen szerint a települések jegyzői – a hatóságok kezdeményezésére – fél és egy év közötti időtartamra bezárathatják azokat az üzleteket, ahol „az üzlet működésével összefüggésben” egy év alatt kétszer indul kábítószer-kereskedelem, kábítószer készítésének elősegítése vagy tudatmódosító anyaggal visszaélés miatt büntetőeljárás. A gond itt abban jelentkezik, hogy a bezárási kötelezettség akkor is fennáll, ha az üzlet tulajdonosának nem volt tudomása arról, hogy a termékeit kábítószer-termesztéshez használják. Tehát, egy ilyen esetben simán bezárható lenne egy Praktiker vagy egy Obi is.
Senyei arra is felhívta a figyelmet, hogy a módosítás a kábítószer-kereskedelmet „különös visszaesőként”, azaz kétszer is elkövetők esetében megtiltja a feltételes szabadságra bocsátás kedvezményét, a többszörös – azaz a három vagy több esetben visszaesőknél – nem.
Senyei szerint a perek elhúzódását segítheti elő, ha súlyosító körülményként kell figyelembe vennie a bíróságnak, ha egy-egy „bűncselekményt megelőzően, annak elkövetésével összefüggésbe hozható módon, kábítószert fogyasztott” az elkövető. Bár azt az OBH-elnök szerint is nehéz értelmezni, hogy mit jelenthet az „összefüggésbe hozható fogyasztás”.
Hasonló problémák merülnek fel, ha a rablások, lopások esetében is súlyosító körülményként vezetik be, hogy a cselekményeket kábítószer vásárlásához szükséges pénz megszerzése érdekében követik el. Senyei szerint a Kúria elnöke is jelezte, hogy ennek bizonyításával kapcsolatban nehézségek merülhetnek fel.
Ezekre reagálva Kósa Lajos, a parlament honvédelmi és rendészeti bizottságának elnöke elmondta, hogy Senyei „irományának” jogi státusza alig különbözik a lakossági észrevételektől, a szakszervezeti megjegyzésektől vagy egyéb érdekvédelmi szervezeti megjegyzésektől.
„Az anyag maga komoly, csak nem találták el, hogy milyen időpontban, milyen szervezethez kell ezt elküldeni, hogy ebből egyébként legyen valami. De nincsen baj, mert egyébként nemcsak a magyar nép bölcs, hanem azért a parlamentnek is vannak még korrekciós lehetőségei” – fogalmazott Kósa.
