A James Webb-űrteleszkóp segítségével fedezték fel a tudósok a Csu-lung nevű galaxist, ami 1,13 milliárd évvel az ősrobbanás után már kifejlett állapotban létezett. Mindez azt mutatja: még sok mindent nem ismer a tudomány a galaxisok fejlődéséről.
A Hubble és a James Webb űrteleszkópok két olyan galaxist fotóztak le, amelyek 114 millió fényévre vannak a Földtől, épp az egyesülés fázisában.
A NASA három olyan videót is feltöltött a YouTube-csatornájára, melyben egy-egy űrobjektum szonifikációja hallható. Érdemes mindegyiket lekattintani.
Az olyan spirálgalaxisok, mint amilyen a mi Tejútrendszerünk is, meglehetősen gyakoriak az univerzumban. Ez azonban nem jelenti azt, hogy unalmasak lennének, a róluk készült képek pedig pláne nem azok.
Az NGC 5068 nevű galaxis a Földtől 20 millió fényévre található, és sok csillag keletkezik benne. Mivel a James Webb űrteleszkóp szenzoraival átlát a por- és gázfelhőkön, meg tudta örökíteni ezt a folyamatot.
A Tejútrendszer méretét nézve jóval nagyobb, mint azok a galaxisok, amelyek körülvesznek bennünket.
Korábban több teleszkóppal is figyelték már a SMACS J0723.3-7327 jelű vörös spirálgalaxis-halmazt, de a James Webb űrtávcső hozta a legnagyobb eredményt: így már részleteiben is látni lehet.
A Hubble űrteleszkóp ezúttal 180 millió fényév távolságra nézett el.
Korábban a Hubble is célba vette az NGC 628-at, de a James Webb sokkal részletesebb képeket közölt róla.
Szakértők egy csoportja különös struktúrát azonosított a Tejútrendszer közepén. Olyan, mint egy miniatűr spirálgalaxis.
Az IC 342-es spirálgalaxist, vagy másik nevén a Caldwell 5-öst rendkívül nehéz megfigyelni.
A Caldwell 43, vagy más néven kis sombrero 1000km/s sebességgel távolodik a Földről.
Az Apr 91 nevű képződmény tekeredő spirálgalaxisokból jött létre, tőlünk 100 millió fényév távolságra.
Ismét lenyűgöző képet küldött haza a Hubble űrteleszkóp. A felvételen az NGC 2775 "pelyhes" spirálgalaxis látható.
Csillagok, csillagközi gázok, por és sötét anyag – ezekből jönnek létre a spirálgalaxisok, mint amilyen a mi Tejútrendszerünk is. A formálódás közben néhány kisebb útbaeső rendszer is betagozódik a kialakuló galaxisba. Ezt, az elmúlt 13,7 milliárd évünket dolgozta fel vizualizációjában, szuperszámítógépek segítségével, 44 másodpercben a NASA.
Egy távoli galaxisról készített igen részletes felvételeket a chilei sivatagban működő Európai Déli Obszervatórium nagyon nagy teleszkópja. Az NGC 1187 katalógusjelű spirálgalaxis hatvanmillió fényévnyire, az Eridanus csillagképben található. Az Eridanus volt azt a legendás folyó, amelybe Phaethón zuhant, mikor nem bírt apja, a Napisten Héliosz szekerével.
A világegyetem legidősebb spirálgalaxisát fedezték fel a Hubble űrteleszkóp segítségével, a BX442 katalógusjelű csillagváros 10,7 milliárd éves, vagyis hárommilliárd évvel az ősrobbanás után született.
A színpompás felvételen az NGC 1073 katalógusjelű spirálgalaxis látható, amely a Cethal (Cetus) csillagképben, 55...
