A kifáradás jeleit mutatja az orosz gazdaság, amelyet 2023 óta az orosz hadiipari erőfeszítések hajtottak: jövőre a gazdasági növekedés a tavaly mért 5 százalékról mindössze 1-1,5 százalék közé eshet.
Nem egyszer történt már meg, hogy a válságból kifele jövet azt hitte a kormány, túl is vannak minden nehézségen, lehet újra hajtani a népszerűségre vagy épp az államkassza feltöltésére, aztán a túlzott lelkesedésben benavigálták az országot egy újabb válságba. Roosevelt az FBI-t uszította volna a cégekre, csak ne kelljen elismernie ezt a hibáját, Reagan és a Fed vitája éveken át tartott, és valami hasonlóról vitatkozik most a magyar kormány is az MNB-vel.
A kincstári pesszimizmus képviselője beismeri a Project Syndicate oldalon, hogy oly sok közgazdásszal együtt tévedett, amikor recessziót jósolt és adósságválságot a világgazdaságnak. Most soft landinget tart a legreálisabb forgatókönyvnek: lesz növekedés 2024-ben, de ez elmaradhat a lehetőségektől, csökkenhet az infláció, de nem a remélt mértékben.
A közgazdász fele akkora gazdasági növekedésre számít, mint a kormány, az infláció pedig nagyobb lesz a vártnál, és szerinte stagflációra is számíthatunk.
Megafenyegetésekről írt a Project Syndicate-en a "végzet közgazdásza".
Csökken a GDP, miközben az infláció továbbra is extrémen magas: Magyarország is megérkezett a stagfláció nem túl vidám időszakába. Vannak ugyan ennél sokkal rosszabb gazdasági helyzetek is – például mindenképp jobban jártunk, mint ha hiperinfláció lenne –, de mégis különlegesnek számít ez az állapot: a krízisek változatos fajtái közül ez az, amelyre a legnehezebb megtalálni a megoldást.
Az eurózóna azonban megúszhatja stagnálással.
Hogyan lehet a kamatemelésen és az árstopokon kívül küzdeni az infláció ellen? Lesz-e recesszió Amerikában és az Európai Unióban, és lehet-e ennek örülni? Mennyire kockázatos a nagy jegybankok taktikája a gazdasági növekedés beindítására, és mit tehetünk mi egy személyben a siker érdekében? Ezekre a kérdésekre kerestük a választ Miró Józseffel, az Erste Befektetési Zrt. vezető elemzőjével.
Az összeomlás elkerülhetetlen, mert olyan hatalmas összegekről van szó, melyeket senki sem tud kezelni – írja közgazdász a Project Syndicate portálon.
Frankenstein beköszönthet az év végéig: olyan válság alakulhat ki, amely egyesíti magában a hetvenes évek stagflációját a 2008-as pénzügyi válsággal. Ezt jósolja a Project Syndicate portálon a New Yorkban élő Nouriel Roubini, aki előre jelezte a 2008-as globális pénzügyi krízist.
A párizsi Sorbonne egyetem gazdasági kutatóközpontja most tette közzé tanulmányát Világgazdaság 2023 címmel.
Lezárul egy körülbelül negyvenéves korszak a világgazdaságban, amikor a globalizáció lehetővé tette a Nagy Önmérsékletet (Great Moderation), és eljött a Nagy Stagfláció kora, amikor a gazdaság nem növekszik, az árak viszont igen. Ezt írja Nouriel Roubini a Project Syndicate oldalon. A New York-i egyetem Stern Business Schoolának immár nyugalmazott professzora annak idején előre megjósolta a nagy pénzügyi válságot, és ezért elnyerte a Mr. Doom (Mister Végzet) eposzi jelzőt a közgazdasági sajtóban.
A Világbank pesszimista előrejelzésével egy időben David Malpass elnök közzétette elképzeléseit a Project Syndicate oldalon arról, mit kellene tenni a válság elkerülésére.
A döntéshozók nem biztos, hogy kezelni tudják a globális gazdaság válságát, ezért a baljós előrejelzéseiről ismert New York-i közgazdász arra figyelmeztet a Project Syndicate oldalon, hogy az infláció elleni harcban nincs igazán jó választás. Különösen, mert a világ nyakig eladósodott.
A gáz és az áram megszaladó ára 9 százalékosra tornázta fel a pénzromlást az Egyesült Királyságban.
Az infláció tetőzését csak a harmadik negyedévre várja a jegybank.
Mégis kéri a magyar kormány az uniós hitelt, amiről tavaly még lemondott volna; azon dolgozik az EU, hogyan lehetne megszüntetni az orosz energiafüggőséget; sokkal nagyobb inflációt vár az MNB, mint amit eddig prognosztizált. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Egyre gyakrabban hangzik el, hogy az 1970-es évek után újra stagflációba süppedhet a világ. A 2010-es években hozzászoktunk ahhoz, hogy egyszerre nagy a gazdasági növekedés, csekély a munkanélküliség, alig van infláció, és alacsonyak a kamatok, és még 2020–21-ben is hihettük azt, hogy csak a járvány okozott ideiglenes visszaesést, de mostanra egyre biztosabban látszik: ennek az időnek vége van.
Drágulást, ellátási problémákat, piaci zavarokat hozhat egy elhúzódó háború, ráadásul sok tekintetben a legjobban Európa van kitéve a válság hátrányos következményeinek – tartják elemzők.
Az idei 1,5 százalékos visszaesés után, várhatóan jövőre sem nő a gazdaság, az infláció pedig a 2012. évi 5,9 százalékról alig, csak mintegy 5,5 százalékra csökken jövőre, így stagfláció alakul ki 2013-ban - közölte legfrissebb prognózisában a GKI Gazdaságkutató Zrt.
