Folytatódik a születésszám drasztikus visszaesése, majdnem ezerrel kevesebb gyerek született szeptemberben és októberben is, mint tavaly olyankor. A demográfia jó híre az eközben, hogy a halálesetek száma mostanra visszatért oda, ahol a járvány előtti őszökön volt.
Drámai zuhanás nincs a foglalkoztatottságban, de már hónapok óta folyamatosan romlik a helyzet.
Az inflációval korrigálva annyit érnek most a fizetések, mint 2020 végén. A teljes állásban dolgozó magyarok fele visz csak haza 285 ezer forintnál többet havonta.
Óriásiak a különbségek a fizetésekben az országban, nem csak Budapest lóg ki a sorból.
Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény.
Tizenkét régiója van csak az EU országainak, ahol lakosságarányosan kevesebb halálos közlekedési baleset történt, mint Budapesten.
Gólszámban aligha, de lesújtó statisztikákban elsők lehettünk volna a katari vb-n – már ha kint lennénk, és a meccseket magas inflációra, antidemokratikus tendenciákra, dízelárra, vagy Covid-halálozásokra játszanánk. Szimuláltuk, hogyan alakulna a foci-vb, ha csak ezek a mutatók számítanának.
Ahhoz képest, mekkora bajok vannak a magyar gazdaságban, kimondottan jónak tűnő GDP-adatot tett közzé a KSH: július-szeptemberben 4,1 százalékos volt a növekedés a tavalyihoz képest. Aggasztó jel viszont, hogy április-júniushoz viszonyítva ez már visszaesést jelent, amit utoljára 2020 közepén, a Covid-járvány első hulláma idején láttunk. Az éves szinten jó adat úgy jöhetett ki, hogy a szolgáltató szektor mostanra magára talált a rémes idők után, az iparban pedig csak drágulást hozott a háború, leállásokat nem.
Brutális az áremelkedés, hát még ha részleteire bontjuk, miből jött ki a KSH adata a 21,1 százalékos inflációról. Megnéztük a 140 termékcsoportot, amelyből kiszámolják, mekkora a drágulás.
Nem sikerült megállítani az infláció száguldását, még a szeptemberihez képest is emelkedtek az árak. A most közzétett 21,1 százalékos októberi adat annyira magas, amilyet 1996 óta nem láttunk Magyarországon.
A járvány előtti szinttől még mindig távol jár a szálláshelyek forgalma, ám 2021-hez viszonyítva kicsit jobban indult az ősz. Néhány szálloda bezárása már látszik a statisztikában, de ez még nem drámai bezárási hullám.
Szakértői számítások is jelzik, hogy nagyobb a nukleáris háború veszélye, mint az utóbbi évtizedekben.
Az idei első három negyedévben 7,7 százalékkal több új lakást adtak át, mint tavaly, de hamarosan ez a szám még nagyobbat nőhet. Budapesten majdnem kétszer annyi lakás építését tervezik, mint egy évvel ezelőtt.
Az energiaárak emelkedése, az alapanyagok drágulása és a gyenge forint brutális áremelkedésbe zavarja bele a magyar ipart.
Majdnem ezerrel kevesebb magyar gyerek született idén szeptemberben, mint egy éve. Egy kevéssel a halálesetek száma is csökkent eközben.
Stagnált az építőipari termelés az egy évvel ezelőttihez képest, ráadásul sokkal kevesebb új szerződést írtak alá most, mint tavaly.
Tavaly nyáron sok gyár leállt a félvezetőhiány miatt, idén a háború nem ütötte meg ugyanígy az ipart, ezért nagy növekedés látszik az ipari termelési számokon.
Az EU négy tagállamában lett 20 százalék fölötti a lakásinfláció, a magyar adat a harmadik legrosszabb.
A rezsicsökkentést nem sikerült megvédeni, az élelmiszerek ára is az egekben jár, a leginkább dráguló áruk listáján egymás után jönnek a különböző ételek és a háztartási energia. A tojás 53 százalékos áremelkedése már arra sem volt elég, hogy a tíz legdurvábban dráguló termék közé beférjen.
2022 első kilenc hónapjában soha nem látott mennyiségű üzemanyag fogyott.
