Folytatódik a születésszám drasztikus visszaesése, majdnem ezerrel kevesebb gyerek született szeptemberben és októberben is, mint tavaly olyankor. A demográfia jó híre az eközben, hogy a halálesetek száma mostanra visszatért oda, ahol a járvány előtti őszökön volt.
Óriásiak a különbségek a fizetésekben az országban, nem csak Budapest lóg ki a sorból.
Országos átlagban 121 év alatt a legcsekélyebb mértékben decemberben és márciusban változott a fűtési foknapok száma, a legmarkánsabb változás a két téli hónapra, januárra és februárra tehető, ezekben a hónapokban nagyban csökkent a fűtési igény.
Tizenkét régiója van csak az EU országainak, ahol lakosságarányosan kevesebb halálos közlekedési baleset történt, mint Budapesten.
Gólszámban aligha, de lesújtó statisztikákban elsők lehettünk volna a katari vb-n – már ha kint lennénk, és a meccseket magas inflációra, antidemokratikus tendenciákra, dízelárra, vagy Covid-halálozásokra játszanánk. Szimuláltuk, hogyan alakulna a foci-vb, ha csak ezek a mutatók számítanának.
Ahhoz képest, mekkora bajok vannak a magyar gazdaságban, kimondottan jónak tűnő GDP-adatot tett közzé a KSH: július-szeptemberben 4,1 százalékos volt a növekedés a tavalyihoz képest. Aggasztó jel viszont, hogy április-júniushoz viszonyítva ez már visszaesést jelent, amit utoljára 2020 közepén, a Covid-járvány első hulláma idején láttunk. Az éves szinten jó adat úgy jöhetett ki, hogy a szolgáltató szektor mostanra magára talált a rémes idők után, az iparban pedig csak drágulást hozott a háború, leállásokat nem.
Brutális az áremelkedés, hát még ha részleteire bontjuk, miből jött ki a KSH adata a 21,1 százalékos inflációról. Megnéztük a 140 termékcsoportot, amelyből kiszámolják, mekkora a drágulás.
Nem sikerült megállítani az infláció száguldását, még a szeptemberihez képest is emelkedtek az árak. A most közzétett 21,1 százalékos októberi adat annyira magas, amilyet 1996 óta nem láttunk Magyarországon.
A járvány előtti szinttől még mindig távol jár a szálláshelyek forgalma, ám 2021-hez viszonyítva kicsit jobban indult az ősz. Néhány szálloda bezárása már látszik a statisztikában, de ez még nem drámai bezárási hullám.
Az idei első három negyedévben 7,7 százalékkal több új lakást adtak át, mint tavaly, de hamarosan ez a szám még nagyobbat nőhet. Budapesten majdnem kétszer annyi lakás építését tervezik, mint egy évvel ezelőtt.
Az energiaárak emelkedése, az alapanyagok drágulása és a gyenge forint brutális áremelkedésbe zavarja bele a magyar ipart.
Majdnem ezerrel kevesebb magyar gyerek született idén szeptemberben, mint egy éve. Egy kevéssel a halálesetek száma is csökkent eközben.
Stagnált az építőipari termelés az egy évvel ezelőttihez képest, ráadásul sokkal kevesebb új szerződést írtak alá most, mint tavaly.
Az EU négy tagállamában lett 20 százalék fölötti a lakásinfláció, a magyar adat a harmadik legrosszabb.
A rezsicsökkentést nem sikerült megvédeni, az élelmiszerek ára is az egekben jár, a leginkább dráguló áruk listáján egymás után jönnek a különböző ételek és a háztartási energia. A tojás 53 százalékos áremelkedése már arra sem volt elég, hogy a tíz legdurvábban dráguló termék közé beférjen.
