#szegénység



Kell-e aggódnunk amiatt, lesz-e mit ennünk holnap?

A népesség növekedése, a klímaváltozás, a biológiai sokféleség fenyegetettsége, az élelmiszer-pazarlás, az élelmiszer-elosztás egyenetlensége, új alternatív technológiák előretörése – pró és kontra összegyűjtöttünk néhány olyan tényezőt, amely nagyban befolyásolhatja a jövő élelmezésbiztonságát.


Miért sikeresebbek egyes nemzetek másoknál?

Amikor szerzőtársával arra kereste a választ, miért emelkednek fel és süllyednek le egyes nemzetek, arra jutott: a gazdasági siker sem történelmileg, sem földrajzilag, sem kulturálisan, sem etnikailag nem determinált. Daron Acemoglu közgazdászt kérdeztük a felemelkedés titkáról, Magyarország útjáról és a következő kritikus fordulatról.



PM: Alapjövedelmet a családoknak

Magyarországon jelenleg családok tízezrei élnek olyan lakásokban, amelyekben nincs WC és fürdőszoba, félmillióan élnek olyan otthonban, amelyik ázik és penészes. A PM szerint a megoldást az Alapjövedelem bevezetése jelentené.


Lejjebb viszi a KSH a létminimum-küszöböt, kiakadtak a szakszervezetek

A statisztikai hivatal legkülönösebb érve a módszertan megváltoztatása mellett, hogy túl nagy az a réteg, amely a létminimum alá kerül, és ilyen embertömeget alapul véve nem lehet komoly szakpolitikai intézkedésekről dönteni. A Policy Agenda és az EU is számol valamiféle létminimumot, eszerint 40, illetve 35 százalék él közvetlen lecsúszásveszélyben.




Beer püspök lényegében kimondta, hogy az egyház szegregál

"Ahol átvettünk iskolákat, ott a környékről elszívjuk a nem cigány gyermekeket, akiknek aránya tehát növekszik az állami iskolákban. Ez engem is nagyon bánt, hiszen egyik szívügyem a cigányság nyomorúságának enyhítése, az iskolák szegregálódása pedig éppen az ellenkező irányban hat" - mondta Beer Miklós püspök, a váci egyházmegye első embere.


Kőkeményen fizetünk a mai rossz iskolarendszerért

A magyar iskolarendszer egyik legnagyobb bűne, hogy nem csökkenti, hanem növeli a társadalmi különbségeket: egyes felmérések szerint 150-200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz. Márpedig egyszer még piszok sokat fogunk fizetni, ha nem törődünk a szegényebb gyerekekkel: ma két dolgozóra három, húsz év múlva azonban már négy eltartott is juthat.


Két magyarországnyi szegény él Oroszországban

2006 óta a legmagasabbra nőtt Oroszországban a szegénységi küszöb alatt élők száma: 19,2 millióan vannak, 3,1 millióval többen, mint tavaly. 2016-ban tovább csökkennek a reálbérek. A szegények 60-70 százaléka gyermekes családban él.


Elmarad a szegényeket védő jogi környezet az európai kívánalmaktól

A hajléktalanok és a szegény családok, valamint a romák helyzete számos jogi problémából eredeztethető, a magyar jogszabályok és a biztosítható szociális háló együttesen továbbra is messze vannak az európai kívánalmaktól az Európa Tanács Szociális Jogi Bizottságának friss jelentése szerint. A jelentéshez először fűzhettek hozzá megjegyzéseket civil szervezetek, ami árnyalta a kormány által szolgáltatott információkat.






Felmérés: 80 százalék sokallja a stadionokra költött milliárdokat

A Publicus Intézet ezerfős felmérése szerint igen kevesen vannak, akik egyetértenek az Orbán-kormány sportközpontúságával. A döntő többség pénzszórásnak tartja a stadionépítést, a legtöbben inkább az egészségügyre, valamivel kevesebben a szegénység felszámolására és az oktatásra fordítanák a közpénzmilliárdokat.


Lista: Életszínvonalban utolsók vagyunk az EU-25-ök között

Csak a Magyarország után belépett államok – Bulgária, Románia és Horvátország – állnak rosszabbul az Európai Unióban, mint Magyarország – derül ki az Eurostat tényleges egyéni fogyasztást mérő adataiból. Az egy főre jutó GDP tekintetében viszont már nem mi vagyunk a sereghajtók az EU-25-ök közül, Lettországot például lehagytuk.


Szegény magyar nyugdíjasok? Na ne vicceljünk!

Meg fog lepődni, milyen kevés magyar nyugdíjas nyomorog más országok idős embereihez képest. Az OECD rangsorából kiderül: nyugdíjasaink a finn és új-zélandi kortársaikhoz hasonló arányban részesülnek a javakból. Emellett okkal számíthatnak a kormány jóindulatára is, reálemelések formájában.