A kormány szerint eredmény, hogy minden eddiginél több pénz jut a gyermekek nyári étkeztetésére. Más nézőpontból azonban ez arra válasz, hogy egyre több a mélyszegénységben élő, ingyenkonyhára szoruló család. Ráadásul azzal párhuzamosan, hogy mind többen mehetne a szegénykonyhára, az önkormányzatok egyre kevesebbet költhetnek szociális támogatásra.
Úgy érzi, nincstelen? Vesse össze jövedelmi viszonyait a föld teljes népességének keresetével, és máris megváltozik a kép. A Pew Reasearch Center kalkulátora szerint a közmunkásoknak járó havi 47 ezer forint átlagkeresetnek számít, ha csak egy embernek kell megélnie belőle. Ha százezerre növeljük az összeget, már a föld felső középosztályába tartozunk.
Lázár János és Giró-Szász András csütörtöki sajtótájékoztán elismerték, hogy Magyarország ötöde, 1,9 millió ember szegény, bár Lázár közölte, a kormány ezt nem tartja nyilván. Andy Vajna kaszinóinak hatékonyabb ellenőrzését viszont a kormány elé viszik, miután kiderült, tényleg nincsenek bekötve a NAV-hoz. Azzal viszont Lázár szerint nincs semmi probléma, hogy a producer milliárdos profitját kiviszi az országból. Mert magyar. Kormányinfón jártunk.
Gyurcsány egy komáromi fórumon azt mondta, Orbán Viktor szerinte azért gyengíti el az országot, hogy szabadon lophasson. A DK elnöke a kormány bűnének tekinti, hogy a politikát a bennünk lévő irigységre és félelemre, és nem az emberekben lévő jóra építi. Az iskolarendszert érintő változásokat Gyurcsány drámainak éli meg.
Egyre több embert érint a szegénység? Hallgassuk el! Sok a hátrányos helyzetű gyerek? Fogalmazzuk át, mi számít ebbe a kategóriába, máris kevesebben lesznek! Csak nem akar összejönni magától az egymillió új munkahely? Tereljünk mindenkit közmunkába! Baj van az államadóssággal? Sebaj, december 31-én egy napra megoldjuk a problémát. A kormány különféle praktikákat vet be, amelyek szebbnek láttatják az országot és a kabinet teljesítményét a valóságosnál. Csokorba gyűjtöttük ezeket.
Módszertant vált a statisztikai hivatal, mert az eddigi rendszer nem volt alkalmas rá, hogy reális képet adjon a szegénységben élőkről és a leszakadókról – közölte a KSH. A létminimum eléréséhez szükséges összeg 2014-ben alig változott a 2013-as adatokhoz képest.
Egy friss felmérés szerint a gazdagok további gazdagodása lelassítja a GDP bővülését, az egyenlőségre való törekvés viszont gyorsítja a nemzeti össztermék növekedését.
Több mint 200 ezerrel kevesebben vannak, akik ki vannak téve a szegénység kockázatának az Emmi államtitkára szerint. Azok az adatok, amik arról árulkodnak, hogy mekkora probléma a szegénység Magyarországon, nem szerepelnek a nyilatkozatban.
Az Egyesült Államokban komoly múltja van a “hogyan legyünk gazdagok” témájú könyveknek és motivációs előadásoknak. Ezek a tanítások azt hirdetik, elég, ha megváltoztatjuk gondolkodásunkat és mi is gazdagok leszünk. A szakértők jó része szerint viszont ezek csak mítoszok, nincs semmi tudományos alapjuk. Arról nem is beszélve, hogy sokszor stigmatizálják a szegényeket: kimondva-kimondatlanul azt állítják, a szegények tehetnek arról, hogy nem gazdagok.
Czibere Károly szerint egyre kevesebben maradnak el a fűtésszámlák fizetésével is és minden kutatás azt mutatja, hogy csökkent a szegénység.
A Párbeszéd Magyarországért négy aktivistája létrán mászott fel az Emberi Erőforrások Minisztériumának erkélyére, ahol molinót feszítettek ki. Akciójukkal az egyre növekvő szegénységre szerették volna felhívni a figyelmet. A helyszínre érkező rendőrök igazoltatták a résztvevőket, majd az esemény atrocitások nélkül véget ért.
Már annyi kilakoltatásról számolt be a sajtó, hogy a kőbányai önkormányzat kénytelen volt előállni a saját verziójával: valójában csak a "problémás" bérlőktől szabadulnának. Mivel állami segítséget nem kapnak, a lakhatási válsággal nem tudnak mit kezdeni az önkormányzatok. Marad a számok kozmetikázása és a lakások elbontása.
Az államnak szerencsére nincsenek olyan problémái, mint Miseta Imrének (és mint sejthetjük, igen sokaknak): nem hogy 120 ezer, de 1700 milliárd forintot is tud áldozni egy temetésre. Még jó, hiszen mi dobtuk össze neki.
Csökkent az elmúlt két évben a szegénység, mérséklődtek az egyenlőtlenségek – legalábbis a Tárki legutóbbi felmérése alapján. No de mihez képest? Az elmúlt két esztendőhöz viszonyítva biztosan, de a válság előtti állapotokat összességében kiegyensúlyozottabb szociális viszonyok jellemezték.
Ma Magyarországon 620 000 ezer gyermek otthona nedves, penészes, egészségtelen. A Tudtad-e civil kampány mai rajza a gyermekszegénység növekedésére hívja föl a figyelmet.
Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter azt mondta a közrádióban, hogy olyan javaslatot visznek tavasszal a kormány elé, amely szerint az állami szolgáltatásoknak, az oktatásnak, az egészségügynek, a szociális és a kulturális ellátásnak is annyira rugalmasnak kell lennie, hogy a hátrányos helyzetű térségekben más módon, adott esetben erősebben, intenzívebben jelenjen meg.
Ferge Zsuzsa szociológus egy interjúban azt mondta, neki az alapjövedelem ötlete tetszik a legjobban, és hogy gazdaságilag megvalósítható lenne a szociális minimum biztosítása Magyarországon, csak a kormány nem ezt tűzte ki célul.
A nagyhatalmak zsírozták le, nekünk pedig ölünkbe hullott a rendszerváltás – véli Spiró György, aki szerint ez az egyik oka, hogy az elmúlt 25 évet nem is érezzük magunkénak. Az író szerint térségünket, „Európa perifériáját, ütközőzónáját, olykor senki földjét” egyben érdemes vizsgálni. A hvg.hu új sorozata épp így tesz: A napfény íze a kelet-európai rendszerváltásokat dolgozza fel neves magyar, lengyel, román, egykori NDK-s és csehszlovák civilek megkérdezésével.
Vitán felül áll, hogy nő és pusztít a szegénység. Ezért nem is akarnak vitatkozni róla. Ferge Zsuzsa írása.
