A magyar iskolarendszer egyik legnagyobb bűne, hogy nem csökkenti, hanem növeli a társadalmi különbségeket: egyes felmérések szerint 150-200 ezer gyerek nem jut hozzá minőségi oktatáshoz. Márpedig egyszer még piszok sokat fogunk fizetni, ha nem törődünk a szegényebb gyerekekkel: ma két dolgozóra három, húsz év múlva azonban már négy eltartott is juthat.
A bizottság Magyarországról szóló országjelentésében kifogásolták a szegregáció gyakorlatát, a korai iskolaelhagyást és azt, hogy kevés a diplomás.
A pszichés betegségek jelentős része ma világviszonylatban is nagy arányban rejtve marad. Míg a 2011-es magyar népszámlálási adatok szerint a mentálisan sérült személyek száma 46 265 volt, addig a KSH szerint a gondozókban öt évvel korábban, 2006-ban 149 777 főt tartottak nyilván betegként. A magyar ellátórendszer működése pedig alapvetően elhibázott, mert zárt, a betegek elzárására és rendszerben tartására irányul, nem pedig a társadalomba való integrációjukra – derül ki egy friss MTA-s kutatás eredményeiből.
Nemcsak a kockás inggel nyitogatja a bicskákat a volt államtitkár.
Több százmilliós kártérítési per indult az oktatási csúcsszerv ellen precedensteremtő szándékkal. A gyöngyöspataki roma gyerekek elkülönített oktatását a Kúria mondta ki jogellenesnek. Erre hivatkozva a 63 felperes minden szegregált tanévért 500 ezer forint kártérítést kér.
Csudajó lenne az oktatás is, kár, hogy nem jut mindenkinek. Kósa Lajos egyszerű és hazug világa.
Kirakatszervezetté válhat az Antiszegregációs Kerekasztal, ameyből már korábban is több civil távozott, ezúttal L. Ritók Nóra sokkalt be.
Kötelező romológia képzést vezet be a Debreceni Református Hittudományi Egyetem összes szakján, hogy minden hallgató kellő ismeretet szerezzen a cigányság kultúrájáról és történelméről.
A Jobbik egy a roma közéletben is vitatott szakértőt kért fel romaprogramjának képviseletére. A tiszabői tanárnő szerint a párt egyáltalán nem szélsőséges, Magyarországon pedig nincs származási alapú szegregáció, ami csak a korábbi kormányok által kreált hazugság. Öt éve még másképp gondolta.
Ha egy gyerek beszorul egy szegregált iskolába, garantáltan rosszabb minőségű képzést kap, a szabad iskolaválasztás viszont a leghátrányosabb helyzetűek esetében nem működik. Miközben valamennyi hazai és nemzetközi kutatás azt mutatja, hogy a vegyes összetételű osztályokban tanulók sokkal jobb teljesítményre képesek, a szegregált iskolák még akkor is rosszabbul teljesítenek, ha plusz pénzeket rendelnek hozzá.
A megyei kormányhivatal – a Klik és az Emmi illetékeseinek javaslata ellenére – megadta az engedélyt a komádi református iskola indításához, ahova válogatott gyerekek kerültek. A többiek maradtak az ilyen módon tovább szegregálódott állami iskolában.
Az Igazgyöngy Alapítvány vezetőjének írása a leszakadó településekről, a szegénység konzerválásáról, a minőségi képzésből kiszoruló roma gyerekekről és az egyházak szerepéről ebben a folyamatban.
Komádiban a református egyház új iskolát nyitna, a helyiek félelme szerint azért, hogy ott válogatott – nem cigány - gyerekek tanulhassanak. A polgármester szerint mindezt a csökkenő gyereklétszám magyarázza. Az épület megvan, a tanárokat már kiszemelték, a KLIK nem javasolja az indítást, az EMMI kerüli a konkrét választ.
Hiába mondta ki a bíróság, hogy a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskolában le kell állítani a roma gyerekek elkülönítését, az igazgató a per elvesztése után ugyanúgy a helyén maradt, és egyszerűen hazugságnak tartja a vádat, a pert és annak eredményét is. Az integrációs próbálkozások következményeként a nem roma gyerekeket inkább elviszik az iskolából a szüleik, a helyi óvodában viszont sikerrel működik az integrált pedagógia. Az Abcúg.hu cikke a hvg.hu-n.
Az iskolai elkülönítést nemcsak a gyermekek szenvedik meg, de társadalmi hatásait mindannyian érezni fogjuk. A Város Mindenkié csoport aktivistájának írása.
A nyíregyházi Huszár-telepen a görög katolikus egyház által fenntartott általános iskolában bár kizárólag mélyszegénységben élő, roma gyerekek tanulnak, a Kúria szerint ez nem szegregáció. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány szerint a Kúria ezzel a döntésével megadta a vallási alapú iskolai szegregáció receptjét.
Mi játszódik le az ember agyában, amikor valaki iránt empátiát, és mi, amikor kárörömöt érez? Milyen neurológiai folyamatok kísérik a kirekesztő, elutasító érzelmeket? Hogyan lehet ezeket manipulálni? Egy amerikai idegtudós most Magyarországon kutatja, hogy az idegtudomány és a pszichológia legmodernebb eszközeivel mit tehetünk például a romák és nem romák együttélésének javításáért.
Az igazságügyi tárca felületesnek és egyoldalúnak tartja az Amnesty International jelentését, amely több ponton kritizálja a magyar állam működését. Az IM tételesen válaszol a jelentésben szereplő kifogásokra, a veszprémi időközi választással igazolják például, hogy nem lejt a pálya a választási rendszerben.
