Pályázati pénzosztás a parlamenti választások előtt – hol tartunk most, és mire érdemes készülni?
Az idén hatalmas, 774 milliárd forintos keretösszeg keresi a helyét a GINOP Plusz programban.
Kertesi Gábor és Kézdi Gábor a legnagyobb roma lakosságú száz magyar városban vizsgálta, hogy a roma diákok iskolai szegregációja mögött milyen helyi döntéshozatali, illetve társadalmi okok állnak.
A Roma Oktatási Alap által támogatott kutatás szerint a roma gyerekek elkülönítésére a szabad iskolaválasztás van a legnagyobb hatással. A kutatás lényeges megállapítása, hogy a helyi oktatáspolitika befolyásolja ugyan a diákok iskolák közti eloszlását, ennél azonban sokkal erősebb annak a hatása, hogy "a középosztálybeli vagy jobb módú szülők elviszik gyerekeiket a település iskoláiból" - olvasható a közleményben.
Hozzátették, a legjobb képességű diákok többnyire a legjobb eredményeket elérő iskolákba kerülnek, míg a kevésbé jónak hitt képességű gyerekek a rosszabb iskolákba. "Ez egy színvak-kiválasztódási folyamat, ahol az iskolák nem veszik figyelembe a tanulók etnikai hovatartozását, ám a kiválasztás etnikailag egyenlőtlen elosztást eredményez a különböző iskolák között" - írták.
Közölték: korábbi adatokból az látszik, hogy míg 2006 és 2008 között csökkent az iskolai szegregáció mértéke, azóta ismét emelkedni kezdett.
