Egy módosító javaslat alapján az oktatásért felelős miniszter felhatalmazást kaphat arra, hogy egyes esetekben eltekintsen az elkülönített oktatás törvényi tilalma alól, azaz engedélyezze azt az iskoláknak. Civil szervezetek szerint a törvényjavaslat lehetőséget adna gyerekek igény szerinti csoportba sorolására, amit feltétlenül el kellene kerülni. Az Országgyűlés a tervezetről várhatóan hétfőn szavaz.

A Roma Sajtóközpont kampányt szervezett azoknak, akik "elkötelezettek az integráció, a sokszínűség, az esélyegyenlőség és a demokratikus értékek mellett, és hisznek a közös jövőnkben". A kampányhoz további civil szervezetek (TASZ (Társaság a Szabadságjogokért), NEKI (Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda), ERRC (European Roma Rights Center), REF (Roma Education Fund), Romaversitas, Roma Sajtóközpont, Helsinki Bizottság, Polgár Alapítvány, Romani Platni, Autonómia Alapítvány, Bagázs Közhasznú egyesület, Ide Tartozunk!) mellett a hvg.hu is csatlakozik, mert mi is egyetértünk azzal, hogy "együtt könnyebb". A fotókampányban gyerekek és felnőttek (dr. Kállai Ernő ombudsman, Dinók Henrietta MTA kutató, Gulyás Erzsébet építész, Sőregi Tibor gyárigazgató, Lakatos Béla polgármester és Mágó Károly riporter) szerepelnek.

Mint ahogy arra egy nemrég lezárult Tárki-kutatás is felhívta a figyelmet, elkülönített osztályokban vagy iskolákban bizonyítottan alacsonyabb szintű oktatás zajlik, melynek nyomán sok esetben egyenes út vezet a munkanélküliséghez. A felmérés szerint miközben a 2006-ban beiratkozott középiskolai évfolyamok nem roma tanulóinak közel 10 százaléka nem szerzett középfokú végzettséget, a roma tanulóknál ez az aránya közel 50 százalék. Egyetemi tanulmányait pedig a romák csupán 5 százaléka kezdi meg, szemben a nem romák 35 százalékos arányával – derült ki Hajdu Tamás, Kertesi Gábor és Kézdi Gábor Életpálya-kutatásából.

RSK

A kutatásban vizsgált fiatalok esetében egyetlenegy magasabb státusú barát hatása akkora volt, hogy a lemorzsolódási arány kevesebb, mint harmadára csökkent. A lemorzsolódásnak leginkább kitett, gyengén tanuló roma fiatalok aránytalanul nagy mértékben elszigeteltek a kortárscsoportjukon belül azoktól a fiataloktól, akik „sikeresek”, vagyis elvégzik a középiskolát.

A különböző összehasonlító felmérések (IEA, PISA) is rámutattak, hogy a tanulói teljesítményeket vizsgálva jelentősek az iskolák és osztályok közötti különbségek, a szelekciós folyamatok pedig elsősorban a tanulók szociális háttere alapján mennek végbe. Az iskolai szegregáció még azon kevés roma diák későbbi pályafutására is károsan hat, akik – a túlnyomórészt rosszul felszerelt és szaktanári hiánnyal küszködő – roma többségű iskolákból jó tanulmányi eredménnyel kerülnek középiskolába.