Több száz tüntető vett részt azon a demonstráción, amelyet vasárnap az iskolai szegreágicó miatt szerveztek az Emmi épülete elé Budapesten. A hvg.hu helyszínen tartózkodó munkatársa szerint körülbelül három-négyszázan lehettek a demonstrálók. "Az alkotmány nem játék!", "Nem az utcára, hanem iskolába akarunk járni" - többek között ilyen feliratok szerepeltek a transzparenseiken.

A résztvevők között ott volt Kunhalmi Ágnes, az MSZP elnökségi tagja, Varju László, a Demokratikus Koalíció pártigazgatója, Juhász Péter, a Milla Egyesület vezetője és Horváth Aladár roma polgárjogi aktivista is.

Dinók Henriett, az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány kurátora beszédében úgy fogalmazott, hogy a kormányzat legalizálni akarja a szegregációt. Álláspontja szerint az elkülönítést tiltó bírósági ítéletek ellenére továbbra is elkülönítve oktatják a roma diákokat.

Kormányzati kutatásokra hivatkozva Dinók Henriett azt mondta, hogy Magyarországon körülbelül 200 homogén cigány iskola működik, további 700 intézményben pedig külön osztályokban tanítják a roma diákokat. A felszólaló követelte, hogy Balog Zoltán oktatásért is felelős miniszter intézkedjen a roma gyerekeket elkülönítő intézmények bezárása ügyében.

A demonstrálók többször is az emberierőforrás-miniszter lemondását követelték. "Nem hagyjuk!", "Elég volt!" - fejezték ki nemtetszésüket a demonstrálók, a táblákon egyebek mellett a "Közös ország, közös iskola" felirat volt olvasható.

Felszólalt több diák is, köztük roma diákok is, akik az integrált oltatás fontosságára hívták fel a figyelmet. Egyikük, egy külföldön tanuló diák azt mondta, Magyarországról külföldi ismerőseinek egy olyan ország jut eszébe, amely "más irányba" tart, emiatt olyan érzése volt, hogy szégyenkeznie kell.

Szerinte fontos, hogy roma diákok is eljussanak az egyetemre. Egy másik, 16 éves diák arról beszélt, hogy neki jók az esélyei a továbbtanulásra, mégis rossz hatással van rá a szegregáció, mert nem ismerheti meg részletesebben a hazai társadalmat. A felszólalásokban szóba kerültek még a romák előrejutásának lehetőségei, illetve hogy a kormány a demonstrálók szerint most törvényessé tenné az iskolai osztályokban történő szegregációt.

Egy VIII. kerületi főiskolához vonultak

Az Emmi elől a résztvevők közösen átvonultak a VIII. kerületi Wesley János Főiskolába. Az utcán több rigmust is skandáltak, például azt, hogy "Balog Zoltán zárkózz fel, mert felzárkóztatunk, ha kell".

Az oktatási intézményben fórumot tartottak, amelynek célja a demonstráció Facebook-oldala szerint az volt, hogy a résztvevők megismerhessék a csatlakozó szervezetek álláspontját az integráció kérdésében, megvitassák a politika és a szegregáció problémáit, illetve eldöntsék, hogy mit tehetnek a civilek az integráció érdekében.  

Korábban több civil és jogvédő szervezet is jelezte részvételét az eseményen, többek között például Amnesty International Magyarország, a Hallgatói Hálózat (HaHa), a Hálózat a Tanszabadságért, a Humán Platform, a Társaság a Szabdságjogokért, illetve az Eötvös Károly Közpolitikai Intézet. A diákokat az ELTE Társadalomtudományi Karának hallgatói önkormányzata, a Középiskolai Hálózat (KiHa), a Magyartanárok Egyesülete és az Oktatói Hálózat tagjai is képviselik.

A szervezők felidézték, hogy a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium március 29-én jogszabálytervezetet nyújtott be az Országgyűlésnek, ami az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi törvényt is módosítaná.

A módosítás elfogadásával a Fidesz a “társadalmi felzárkózás” leple alatt legalizálná az iskolai szegregációt, és utat nyitna a hátrányos megkülönböztetés további terjedésének - közölték. "Könyvtárnyi hazai és nemzetközi irodalom bizonyítja azonban, hogy a 'társadalmi felzárkózás' legfontosabb eszköze éppen a felkészült, korszerű pedagógiai módszerekkel végrehajtott integráció volna - tették hozzá.

Közleményben reagált az Emmi

Az Emmi vasárnapi közleményében azt írta, a kormány határozottan fellép a szegregáció ellen, és a köznevelésről szóló törvény ki is jelöli e szándék kereteit és eszközeit. "A nehéz körülmények között élő gyermekek integrált nevelését-oktatását hatékonyan segíti a minőségi kisgyermekkori nevelés kiterjesztése, megerősítése. Ezért a kormány 2014 szeptemberétől 3 éves kortól kötelezővé teszi az óvodába járást" - írták.  

"Ugyanez a törekvés jelenik meg az iskolák fenntartói feladatainak átvételével a nagyobb állami szerepvállalásban, a tananyagot tartalmában egységesen szabályozó Nemzeti alaptantervben, a Híd-programokban. A felsorolt intézkedések mindegyike valódi esélyegyenlőséget kínál, a gyermek képességei kibontakoztatásának, beilleszkedésének eszköze" - olvasható az Emmi közleményében.

A tárca szerint a legsérülékenyebb társadalmi csoportokhoz tartozó, hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű - köztük roma -, gyermekvédelmi gondoskodás alatt álló tanulóknak a kormány pedagógiai és szociális, kulturális jellegű támogatást nyújt. "A kötelező erkölcstan oktatás bevezetése, az érettségi feltételéül szabott kötelező közösségi munka várhatóan meghozza azt a szemléletmódbeli változást, ami elfogadóbbá, érzékenyebbé, szeretetteljesebbé teszi a felnövekvő nemzedéket" - írták a közleményben.

Az Emmi szerint a kormány kimutatható eredménye, hogy 10 százalékkal növelte a sajátos nevelési igényű gyermekek normál iskolában történő nevelését-oktatását. A statisztikai adatok szerint: míg a 2010/2011-es tanévben 502, sajátos nevelési igényű gyermekeket elkülönítve ellátó iskola működött Magyarországon, a 2011/2012-es tanévben már csak 452 - tették hozzá.