A Hír Tv, a Magyar Nemzet, és a Magyar Hírlap azt állítják, hogy a The Guardian hazudott a magyarországi, közelebbről a gyöngyöspatai romák helyzetéről, amikor azt írta, a helyi iskolában elkülönítik a roma és nem roma gyerekeket. A Hír Tv keddi híradója, a lapok szerdai számai is hazugságként tálalják a The Guardian cikkében foglaltakat, és beszámolnak arról, hogy Juhász Oszkár polgármester „büntetőjogi lépéseket” fontolgat.

A Jobbik politikusának heves reakciója azért is meglepő, mivel a párt hivatalos programjává tette a hazai cigányság szegregációját, így az oktatási elkülönítést is.

A Guardian szerkesztősége mindenesetre kiáll a lap berlini munkatársa, Helen Pidd tudósítása és annak hitelessége mellett. A brit napilap közleményben utasította el a vádakat.

A roma szülők kérték?

A The Guardian január 27-iki cikke egy helyi család sorsán keresztül mutatja be a gyöngyöspatai helyzetet a kezdetektől. A cikk beszámol a helyi romák megpróbáltatásairól, a paramilitáris alakulatok hetekig tartó masírozásáról, félelemkeltő akcióiról, és foglalkozik a helyi családok kivándorlási szándékával is.

Nagyítás-fotógalériánk Gyöngyöspatáról - kattintson a képre!

Stiller Ákos

Az újságíró ellátogatott a településre, ahol a helyiek – romák és nem romák – arról számoltak be neki, hogy tavaly márciusig viszonylag békésen éltek együtt. Voltak kisebb lopások, tűzifa és zöldségkárok, melyekkel a romákat vádolták, de erőszakos cselekmény csak elvétve történt.

A terjedelmes cikknek két bekezdése foglalkozik a helyi iskolai üggyel, jogászokat idézve apartheidnek nevezi a patai gyerekek etnikai alapú elkülönítését. Az újságíró tapasztalatait összefoglalva arról ír, hogy markáns különbségek vannak az iskolai berendezések és eszközök minőségében az iskola alsó és felső szintjei között. A roma gyerekek pedig azt nyilatkozták neki, hogy a tanuszodát csak a felső szinten tanuló gyerekek használhatják, napközibe sem járhatnak, valamint a felső szint új, korszerű mosdóját sem látogathatják.

A Roma Sajtóközpont (RSK) megtudta, miszerint a jegyző egy bírósági beadványában úgy fogalmaz, nem tudja cáfolni a tanulócsoportok közötti aránytalanságokat, de azok éppen pozitív értelemben diszkriminálják a roma tanulókat. Érvelésében az is szerepel, hogy igyekeztek külön osztályba szervezni a gyerekeket, de ezt éppen a roma szülők kérésére tették.

A jegyző szerint nincsen szegregáció

Az RSK megkérdezte a jegyzőt, van-e valamiféle iskolai elkülönítés. A jegyző szerint nincsen szegregáció, bár nemzetiségi adatokat nem gyűjtenek, így a tanulócsoportok etnikai megoszlásáról sem tud nyilatkozni. A napközis helyzetre úgy emlékezett, hogy azt egy helyi rendelet alapozta meg, eszerint azok a gyerekek járhattak oda, akiknek mindkét szülője dolgozott, de azt már visszavonták.

Ennek jogszerűségét firtató kérdésre azt válaszolta, „jogszerű volt, hoztak egy rendeletet, és ezt betartották, mindaddig, amíg egy felettes szerv úgy nem gondolta, hogy felsőbb jogszabályba ütközik”. A jegyző egyébiránt rosszul tudta, a szóban forgó rendelet az anya munkaviszonyának meglétét írta elő, bár az iskolai gyakorlat valóban mindkét szülő munkaviszonyát várta el.

Egy roma családfő elmondta, munkanélküliség a mindenkit sújt a faluban, mégis ismer olyan nem roma családot, ahol munkanélküli szülők gyermeke jár napközibe, ilyen roma családot viszont egyet sem. A Pedagógus Szakszervezet szakértője, a korábban közoktatási szakállamtitkár Szüdi János az RSK-nak azt mondta, hogy ilyen alapon nem lehet válogatni a gyerekek között.

A gyermekvédelmi törvény szerint a gyermekek napközbeni ellátását – idetartozik a napközi is – különösen az olyan gyermek számára kell biztosítani, akinek fejlődése érdekében állandó napközbeni ellátásra van szüksége, akit egyedülálló vagy időskorú személy nevel, vagy akivel együtt a családban három vagy több gyermeket nevelnek, illetve akinek a szülője, gondozója szociális helyzete miatt az ellátásról nem tud gondoskodni.

Nagyítás-fotógalériánk a helyiek mindennapjairól a nyári zavargások után - kattintson a képre!

Stiller Ákos

Az iskolai szegregációs pereiről ismert Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány vezetője, Mohácsi Erzsébet többször is járt Gyöngyöspatán. Az RSK-nak beszámolt a helyi gyógypedagógussal történt tavaly szeptemberi beszélgetéséről, aki elmondta, hogy összevont, négy évfolyamos osztályban is tanulnak gyógypedagógiai tanterv szerint gyerekek.

Két jelentés

Az RSK utánanézett, a négy évfolyam összevonása törvénysértő a jelenleg hatályos közoktatási törvény szerint. A fogyatékosságot megállapító szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye ráadásul az érintett összevont osztályban tanuló tíz gyermekből négy esetében integrált, azaz a többi gyermekkel közös nevelést javasolt – hiába.

A kisebbségi ombudsman két jelentést is közzétett a gyöngyöspatai ügy kapcsán, az elsőben az iskolai helyzetet elemezve megállapítja az etnikai elkülönítés tényét. Az ombudsman megállapította, hogy a párhuzamos osztályok között a cigány gyerekek arányában nemcsak nagy különbség mutatható ki, hanem egyes osztályok kifejezetten „cigányosztályok”.

A jelentés úgy fogalmaz: „Az iskola tanulóinak közel 48%-a cigány származású, akik zömét, 69 gyermeket, vagyis az összes cigány tanuló kétharmadát a b) osztályokba koncentrálták annak érdekében, hogy az a) osztályokban a számarányuk jelentősen alacsonyabb lehessen. (Átlagosan 23%.) A jogellenes, etnikai származáson alapuló elkülönítés szándékos volta azért egyértelmű, mert e rendszer semmiképpen sem magyarázható a véletlenszerűséggel.”

"Felzárkóztató osztályok"

A jelentésben az is szerepel, hogy az igazgató maga is jelezte az ombudsmannak, hogy a b) osztályokban nagyrészt hátrányos helyzetű, roma gyermekek tanulnak, akik térben is el vannak különítve a többiektől. A második jelentés szerint „az igazgató a jelentésben kimutatott szegregáció változatlan formában való fenntartását”, továbbá azt is elismerte, hogy a 2011/2012-es tanévre „beiratkozáskor is lett új cigány osztály”.

A Hír Tv híradója és az újságcikkek sem cáfolták az etnikai elkülönítést, a híradó narrátora roma és nem roma osztályokról, a nyilatkozó igazgató „felzárkóztató osztályokról” beszélt, amelyeket a hatályos törvények szerint nem lehetett volna elindítani szeptemberben.

Meglehet, azóta hatékony antiszegregációs lépések is történtek az iskolában. Annál különösebb, hogy ezekről a romák mit sem tudnak, sőt bírósági beadványában a jegyző sem az üdvös változásról, hanem a cigány gyerekek felzárkóztatási célú elkülönítéséről ír, ami történjen bármilyen szándékkal, bizonyosan törvénytelen.

Sárközi Gábor / Roma Sajtóközpont