A tengeri szélenergia-termelés új erőre kapott, és az első félévben rekordot döntve ismét a németeket ültette Európa trónjára. Az iparági szövetség szerint akinek nincs világos terve 2030-ig, az lényegében elveszett.
Magyarország becsukja a szemét, vesz egy nagy lélegzetet, és ugrik, amikor a nukleáris energiára tesz óriási tétet, miközben a zöldenergiás termelést nem ösztönzi, sőt akadályozza. A számok nem csalnak, ma szinte minden fejlesztés és befektetés a megújuló energiákat célozza, mi viszont csak az oroszok által hangoztatott nukleáris reneszánsz alá adjuk a lovat.
Még az is lehet, hogy hamarosan a Facebook több szélenergiát hasznosít majd, mint amire hazánk képes, miután a social networking globálcég bejelentette: az olaj hazájában, Texasban beszáll egy egymilliárd dolláros, igazán combos méretű szélerőműpark létesítésébe.
Épül a Facebook ötödik adatközpontja, ami a környezettudatosság jó példája is lehetne.
Akkor is tanulságos rangsorokkal állt elő a svájci SolarSuperState, ha valamiért kihagyták a briteket a felsorolásból.
A Paks II. beruházás pénzügyi oldalához a kormány előszeretettel citálja a brit Hinkley Point C finanszírozási modelljét, mely állami támogatással épülhet meg. Arról azonban egy szó sem jelent meg a kormányzati kommunikációban, hogy az Egyesült Királyságban az atomerőmű méretét és fontosságát többszörösen meghaladja a szélenergiafarmok telepítése és terjedése. Pedig a brit birodalmi nagyság éppen ott éled újjá, ahol talán senki sem számított rá.
Az utóbbi években a figyelem az Egyesült Királyságé volt Európában – mármint abban a versengésben, ami amúgy, a rajtunk kívüli világban, globálisan zajlik – a szélerőmű-kapacitások minél jelentősebb méretű termelésbe állítása érdekében. Az eddig is "bezzeg" Németország most a tengeren is nagyon brutálisan felpörög – ezt prognosztizálja a GlobalData.
A szárazföldi és tengeri szélenergia erőművek telepítésével kapcsolatos hírek rendre a Siemens-szel kapcsoaltban kerülnek elő, pedig a technológia világot meghódító jelenkori történetét nem csak a németek írják. Az viszont igaz, hogy nálunk ezt a sztorit jó ideje nem írja már senki.
Miközben a fejlesztési miniszter hétfőn egy újabb paksi dossziét tolt be a parlamentbe – most éppen a következő évtizedek nukleáris hulladékkezelésével a fókuszban – a németek és osztrákok után Dániára is kiszámolták, hogy az atomerőművi olcsó áram közgazdaságilag már ma is inkább csak rémálom.
Új csúcstartója van az egy szélerőművi egységből kinyerhető teljesítményért folyó versenyben; tizedével javítja meg az eddigit rekordot pusztán annak köszönhetően, hogy a gyártó a méret növelése helyett a technológiai innovációt tartotta szem előtt.
A szőrös felhőkarcoló a svédek legújabb törekvése a szélenergia városi hasznosítására: az épületről lógó szalagok a szél kinetikus energiáját használnák áramfejlesztésre. A technológiát kiötlő cég már ki is szemelt egy stockhomi épületet a megvalósításra.
157 darab, tengerben álló szélturbinát rendelt egy dél-afrikai cég három, lényegében egyszerre épülő projekthez. Na ki a szállító?
Összesen 137 onshore szélturbinát állít működésbe Ontarióban a Siemens a jövő év végéig. A kanadaiak ezzel az egy projekttel simán leléptek minket.
Az Euobserver nyúlfarknyi hírben közölte, hogy a szárazföldi szélenergia tekinthető ma a legolcsóbb energiának akkor, ha a költségek között elszámolják az olyan "külső" tényezőt is, mint például a klímaváltozásra gyakorolt hatás. Már ma olcsóbb, mint a szén és a gáz - de még a nukleáris energiánál is "karcsúbb".
A paksi atomerőmű-projektben hívő Orbán-kormány a szélerőművekben nem hisz. Pedig már a románok, bolgárok is rakétagyorsasággal húznak el mellettünk e területen is – hogy a fejlett világot ne is említsük. Azért fordul el a kormány ettől, mert itt nem olyan könnyű sumákolni? Pedig már most is 340 ezer család áramát képesek megtermelni a magyar szélfarmok.
A brit Zöld Beruházási Bank a pénzügyi jelentésének publikálásával egyidőben bejelentette, hogy 1 milliárd fontos (mintegy 385 milliárd forint) új alapot hoz létre annak érdekében, hogy az Egyesült Királyságban tőkerészesedést szerezzenek a tengeri szélenergia projektekben. A lépés új lendületet adhat a szigetország eddig is dinamikusan fejlődő offshore szél-iparának.
Az Egyesült Államokban dinamikusan emelkedik a megújuló energiatermelő egységek aránya. Nem, nem a palagázról van szó (hisz az nem is zöldenergia), hanem a napról és a szélről. Utóbbi az amerikai energiaszükségletnek már több mint 5,15 százalékát adja, sőt, márciusban Texasban rekordot is döntöttek azzal, hogy egy ideig a szélturbinákból nyert villamos energia az állami szükségletek 29-ára volt elegendő. És a folyamatnak még egyáltalán nincs vége.
Napenergiás kiserőműből a 2008-as 363 kilowatt beépített teljesítmény öt év alatt a 86-szorosára, 31 120 kilowattra nőtt országos szinten. Szélenergiából azonban jóval kisebb volt a növekedés – írja a Napi Gazdaság.
A németországi atomerőművek fokoztos leállítása, illetve a szél-, és napenergia termelés túlzott mértékű dotálása miatt idehaza még mindig sokan gondolják úgy, hogy Berlin nem jó úton jár. A valóság ezzel szemben az, hogy Németroszág sosem gondolta azt, hogy az energetikai paradigmaváltást egyetlen, mindenre választ adó döntéssel meg lehet oldani.
Épülhet az eddigi legdrágább autópályaszakasz, több lábra kell állni a pornósoknak, de a NAV-botránynak máris egy 800 milliós fogás lett a következménye. A brit miniszterelnök durván beszólt, igaz, a Mol meg a horvátoknak, a kormány meg a benzinkutakon, hipermarketek oldalában nyílt - korábban engedélyezett - trafikoknak. Kövesse a tündérmese folytatását a hvg.hu-val!
