Nem félünk eléggé
Az elmúlt években drámaian nőtt a kibertámadások gyakorisága és súlyossága. A hazai cégek – különösen a kis- és középvállalkozások – kockázatérzékelése és felkészültsége azonban érdemben elmarad a helyzet által indokolt mértéktől.
Skócia bemutatta a "Big Jump"-ot – írja a Cleantechnica a friss WWF-jelentésre hivatkozva. E szerint 2015 szeptemberében a megújuló energiatermelési output az országban minden korábbi elképzelést felülírt annak köszönhetően, hogy a „vénasszonyok nyara” szokatlanul szeles volt.
Tájkép Glasgow közelében
Siemens
A szélerőművek összesen 563.835 MWh villamos energiát adtak át az országos hálózatnak. Ez azt jelenti, hogy az átlagos skót háztartási igényeket figyelembe véve szeptemberben az áramfogyasztás 64 százalékát egymagában a szél képes volt biztosítani. Ha csak játék is a számokkal, de mindez a teljes skót villamosenergia-szükségletre vetítve pedig azt jelenti, hogy a lakossági, a közművi, illetve ipari fogyasztói igények 28 százalékát tudta a zöldenergiás termelés "lefedni".
15,5–153 százalék
A skóciai növekedés amúgy nem semmi: egy év alatt képesek voltak 82 százalékot ugrani, ami azzal is járt, hogy a múlt hónapban már öt olyan napjuk is volt, amikor a szél által megtermelhető villamos energiából az erőművek többet adtak le a rendszernek, mint amennyire a teljes lakossági fogyasztói hálózatnak szüksége volt.
Persze, voltak olyan napok is, amikor a szél "alig-alig fújdogált"; a legrosszabb ilyen nap például szeptember 26-a volt, amikor "csupán" 381.152 otthon szükségletére elegendő áramot termeltek a szélgenerátorokkal, és a 4,631 MWh energia "csak" 15,5 százalékos lefedést tett lehetővé. De szeptember 12-én pedig ennek mintegy tízszeresét produkálta a rendszer: a WWF becslései szerint a szélenergia-platformok 44,859 MWh mennyiséget toltak a hálózatra. Ez 3,69 millió otthon villamosenergia-szükségletét fedezi, ami statisztikailag ugyan 153 százalékkal egyenértékű Skóciában, de ennél fontosabb: a teljes skóciai energiaigény 80 százalékát képesek voltak csupán ebből fedezni.
Az Egyesült Királyságban a megújuló energia kereskedelmi szervezeteket vezető RenewableUK megerősítette: Skócia húz a legjobban az egész szigetországban – köszönhetően annak is, hogy a brit szárazföldi szélenergia-projektek közül a már működők 60 százaléka van a skót határokon belül, és minden második új építés is itt zajlik jelenleg, miközben a kiadott új engedélyeknek majdnem háromnegyede kapcsolódik Skóciához.
Skóciának energiaügyi minisztere is van: Fergus Ewing
rechargenews.com
És hogy mi még a meglepő? Az, hogy az országban mintegy 42 ezer napelemes rendszer működik, plusz további 2557 kis szélprojekt, és még 204 hidro-elektromos rendszerből is megújuló energiát nyernek az 5,2 millió lakosú országrészben. Ebből pedig végeredményben az is következik, hogy Skócia máris átlépte a 2020-ra maga elé tűzött kapacitáslimitet; az 500 MW helyi vagy közösségi tulajdonú megújuló energiával termelő egységgel kapcsolatos elképzeléseit.
Fergus Ewing, skót energiaügyi miniszter szerint a közösségi energiatermelés óriási potenciált jelent, mivel a legtöbben így saját, helyi erőforrásokra támaszkodva arra összpontosítanak, ami helyben a leginkább fontos: az ellátás biztonságára, és hogy legyen egy eszköz a növekvő energiaköltségek kezelésére. Mindez pedig – így a miniszter - végeredményben a helyi gazdasági megújulást ösztönözni.
Eközben Magyarországon
A magyar szélenergia-hasznosítás hasonló mostohagyereknek számít a 2010 óta regnáló Orbán-kormány számára, mint a napenergia-termelés támogatása. Hazánkban jelenleg 329 MW szélerőművi kapacitás termel áramot. Az MSZIT hivatalos adatai szerint most épp közelítünk az 540 millió kWh-s szinthez, és így ebből végül az idén is meglesz majd a 32 ezer család átlagos áramszükségleti mennyisége, de valójában a magyar szélenergia-ipar 2006 óta alig, 2009 óta pedig egyáltalán nem lépett, léphetett előre.
Miközben egy ma már ortodoxnak tekinthető számítási módszerrel hat éve azt számolták ki, hogy a magyarországi szélenergia-potenciál a jelenleg kihasználtnak a hússzorosa, miközben maga a rendszerirányító sem látott már 2009-ben sem technológiai, szabályozhatósági akadályt abban, ha akár egyik napról a másikra 410 MW szélenergia-kapacitást beengednének a rendszerbe, aközben a kormány mindent egy lapra feltéve a Paks II. projekttől várja a magyar energetikai biztonságot – és az olcsó áramot.
Számos alkalommal megírtuk már, hogy mik a fő problémák az egyre inkább légvárnak tűnő projekttel, hogy miért baj az, ha az 10 milliárd eurós orosz hitelből épül, miközben a leendő új magyar atomerőműről kiderült, hogy az műszakilag és technológiailag is kockázatos lehet, és hogy bele van kódolva a tiltott állami támogatás is, s utóbbiból az is következik, hogy a jelenleg 4000 milliárd forintos projektre végül akár további 5000 milliárd forintot is költeni kell. És ezt is, azt is meg kell majd fizetnie "valakinek".
