Attila, a hun egy berlini színházban kelt riadalmat szeptember vége óta. Dömötör András fiatal magyar rendező alkotása épp akkor szembesíti a szélsőséges nacionalista ember archetípusával a németeket, amikor a Bundestagba jutott az első radikális, etnicista német párt. A rendezővel még a premier előtt beszélgettünk Berlinben.
A rendező nem túl optimista azzal kapcsolatban, hogy merre tart Magyarország: szerinte a kormány tudatosan gerjeszti az infantilizmust és ennek megvannak a maga következményei.
Mai jelmezek, mai díszlet, mai nyelv – így képzelünk egy mához szóló Hamletet. Ezt nyújtja a Vígszínház előadása, sőt ennél többet: ezernyi meglepetést. A színészek truppja helyett egyetlen alak (Hajduk Károly) toppan be Helsingörbe, József Attila Levegőt! című versével: „Nem hittem létet, hogy könnyebben tenghet,/aki alattomos. De hisz’ ezt látjuk mi is. Ophelia (Réti Nóra) sírját nők ássák (Kútvölgyi Erzsébet és Vencel Vera), és Fortinbras is nő (Gilicze Márta) – egy olyan korban, amikor a globális válságkezelő csúcsszerepeket a való életben is hölgyek alakítják (Merkel, May, Lagarde). Hamlet szelleme és gyilkosa ugyanaz a személy (Hegedűs D. Géza), hisz korbetegség a politikai skizofrénia. De ez nyilván a véletlen műve. Eszenyi Enikő Hamletje ugyanis tartózkodik az aktuális kiszólásoktól. S bár a darab jutalomjáték a címszereplő Ifj. Vidnyánszky Attilának, a többiek is lubickolnak benne, Fesztbaum Bélától (Polonius) Börcsök Enikőig (Gertrud), Orosz Ákostól (Laertes) Király Dánielig (Horatio), Csapó Attilától (Rosencrantz) Zoltán Áronig (Guildenstern). Valamennyien.
A TÁP Színház különleges vizualitású playback-előadással tiszteleg Szerb Antal kultregénye előtt. A nagyjából öt óra hosszúságú előadás kétségtelenül rendhagyó és merész kísérlet a regény világának megidézésére, lemaradni róla igazi lúzerség. Az előadás formai előképe a TÁP Színház 2007-es Keresők című előadása, amely nagy közönség- és szakmai sikerrel futott. Képeink a darabból.
Folyamatosan az Átrium és a Vígszínház között ingázik, emellett rengeteget szinkronizál. Állandóan próbál mások fejével gondolkodni. Bár hasít a magyar filmgyártás, őt alig látjuk a vásznon. Elmesélte, miért.
Az Icelandair kifejezetten a hosszú utakat akarta feldobni, mivel egy felmérésből kiderült, az utasok többsége rettentően unatkozik a reptéren vagy a fedélzeten.
A Német Színházi Szövetség (Deutscher Bühnenverein) Faust-díjra jelölte Mundruczó Kornélt. A legjelentősebb német színházi díj minden esetben az előző év legjobb színházi teljesítményeit jutalmazza, azokat a művészeket tüntetik ki vele, akiknek a munkája irányadó a német színház számára.
A toleranciát nehezebb eladni, mint a kirekesztést és a félelmet – mondja Alföldi Róbert, akinek legújabb rendezése az állami propagandagépezet építette virtuális valósággal is szembeszáll.
Reviczky Gábor a Magyar Nemzetnek adott interjújában beszélt egyebek mellett arról, hogy elégedett a mostani kormány kultúrpolitikájával. A színművész úgy látja: a sok kritikát kapott Pappa Pia című film forgatókönyvét, ahhoz képest, hogy egy limonádénak készült, egész jónak találta, bár hibákat nyilván lehet találni benne.
„Az egyik felem román, a másik – a jobbik részem – cigány. Ezzel szoktam heccelni a rasszistákat” – indítja előadását Mihaela Drăgan az I. Nemzetközi Roma Storytelling Fesztiválon, amely roma hősökről szóló monodrámákat vonultatott fel. Az egyszemélyes show-kon keresztül bepillantást nyerhetünk abba, hogyan élték meg a színésznők saját roma identitásukat, hogyan küzdöttek meg a világ számos pontján a roma nőkkel kapcsolatos sztereotípiákkal, és azzal, hogy folyton szabadkozniuk kell az eredményeikért.
"Most már nem vagyok összetört, csak dühös. Azért döntöttem úgy, hogy megosztom a történéseket nyilvánosan is, mert szerintem ilyenkor ki kell állni. Tudom, hogy Magyarországon számos színházcsinálónak vannak hasonló történetei" – írja Facebookon közzétett bejegyzésében Néder Panni.