Ladislav Fuks rasszizmusról, kirekesztésről szóló hátborzongató regényéből, A hullaégetőből 1968-ban készült csehszlovák film. Gálvölgyi Jánost kérdeztük, aki akkor a krematóriumi szakember főhős magyar hangja volt, most pedig színpadon alakítja ezt a „jóravaló kisembert”.
Ha nevetünk, és egy idő után kiderül, hogy saját magunkon nevetünk, sokkal jobban megérthetjük a menekültkérdést – véli Vajdai Vilmos, aki ennek megfelelően rendezte meg a Nem vagyunk mi barbárok című darabot a Katonában. Interjú, amiben előkerül Manu Chao, Fekete György, Trump, Orbán és Lenin is.
„Anya, most megértettem, mi a háború!” - Kováts Adél azt meséli, ez tört ki a lányából, miután látta őt a Futótűz hősnőjét játszani. A Radnóti igazgatója mesélt a darabválasztás üzenetéről, a megjelenített drámáról, a szavak erejéről a színpadon és a mindennapokban, és a színházról, amelyet elképzelt, s egy éve megvalósítani próbál.
Soha ennyi néző nem járt még a Katona József Színházban, ahol a tavalyi 122 ezres nézőszám az elmúlt öt évben 50 százalékos, de 2015-höz képest is majdnem 10 százalékos növekedést jelez.
A budapesti Katona József Színházban elkapkodták az összes jegyet a januári és februári előadásokra. Még el lehet csípni egy-két tavaszi előadást, de érdemes sietni.
A türingiai Gera város színházának négy színészét és énekesét újra és újra vegzálták a bőrszínük miatt, a művészeknél most betelt a pohár. Az igazgató szerint ez az első eset, hogy valaki rasszista támadások miatt távozik a színháztól, amelynek 300 munkatársa közül minden hatodik külföldi, a balett-társulatban például csak egyetlen német van.
Emlékszilánkok címmel nyílt kiállítás Pina Bausch legendás társulatának történetéről az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézetben.
A kompromisszumkeresést nem tartja megalkuvásnak. Bár tudja, hogy a Magyar Teátrumi Társaság abszolút uralja most a magyar színházat, szót tud érteni Vidnyánszky Attilával. Nemrég megjelent önéletrajzi kötetében szót ejt a Nemzeti Színház körüli sérelmeiről, és arról is, megérte-e a karrierje miatt cserbenhagyni élete legfontosabb szereplőit. Jordán Tamással beszélgettünk.
A Nemzeti Lovas Színház Hófehér és a hét törpe című, tobozmiriggyel fűszerezett szürreális musicalje új értelmet adott a „kegyetlen színház” fogalmának. Olyan volt, mint felriadni Cinkotán, miután az emberrel elszállt az éjszakai busz. A művészeti lórúgás után három nappal se tudom még, titkon nem egy CIA-kísérlet alanya voltam-e, de a kisgyerekek imádták.
Ebben az évben is megrendezi hagyományos karácsonyi vásárát a Katona József Színház: december 16. és 18. között 25-40% kedvezménnyel lehet megvásárolni a januári és februári előadásokra szóló jegyeket.
Az Apám ablakából az ég pénteki bemutatója hamar telt házas lett. Szabó Balázs önálló projektként dolgozott együtt a darabon a Magyar Állami Népi Együttessel. A főpróbahét előtt beszéltünk vele és a Hagyományok Háza főigazgatójával, Kelemen Lászlóval.
Az ENSZ 1992-ben december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává nyilvánította, 2006 decemberében pedig elfogadta a fogyatékkal élő emberek jogainak védelméről szóló egyezményt. Azt reméli, hogy ez segít megakadályozni, hogy ez a mintegy 650 millió ember - a világ legnagyobb kisebbsége - a társadalom perifériájára szoruljon. Az Európai Unió minden hatodik polgára, több mint 80 millió ember él kisebb-nagyobb fogyatékossággal. Képek Köleséri Sándor alacsony termetű, 132 centi magas színész midennapjaiból.
Egy-egy keményebb élethelyzetben, ahol érdekek ütköznek, senki igazsága nem lehet egyedüli és mindenekfelett álló – mondja Háy János, akinek A halottember című darabját a minap mutatták be. Az íróval a veszteségek feldolgozásáról, a múlttal való „leszámolásról”, a morálisan nem beárazható igazságokról beszélgettünk.
A színház és a politika között érez egy huncut összekacsintást, ezért is nyilvánít gyakran véleményt közéleti kérdésekben, no meg azért, mert rettenetesen fájlalja, hogy itt tart az ország, ahol tart. A színész-rendező ma is tele van munkával, pedig november 24-én ünnepli a 70. születésnapját.
Hogyan lehet gondolkodó emberként feldolgozni azt, ha valaki beleszületik egy társadalmi csoportba, ahonnan nem lehet, nem tud kitörni? – teszi fel a kérdést Bodó Vikor az Egy őrült naplójában. Miért nem szabad „őrültet játszani”? Mit gondol a politikai szereplőkről? Mivel jár, ha valaki „leteszi a függőségét”? Interjú.
Az egyik legnépszerűbb magyar regényből készült új zenés játék azt bizonyítja, hogy az élet meghosszabbításának egyetlen ismert módja a halhatatlanság.
Mit vegyünk fel egy-egy előadásra? Vannak, akik elnézik a lazaságot, de egyes színházak még mindig megkövetelik az eleganciát.
„Ha igazat akarnak megtudni 56-ról, olvassák el Papp András és Térey János Kazamaták című drámáját, amely meggyőződésem szerint az utolsó száz év egyik legjobb drámája” – írta Spiró György a Katona József Színházban 2006-ban bemutatott műről. A darab tíz évvel később könyvben is megjelent - épp a forradalom 60. évfordulójára. November 4-re kötelező olvasmány.
Ha valaki évtizedek múltán szeretné tudni, milyen volt kiemelkedő művésznek lenni a XX. és a XXI. század Magyarországán, akkor ezt a könyvet kell elolvasnia. Törőcsik Mari kötélnek állt, és Bérczes Lászlónak szinte a teljes életét elmesélte egy könyv kedvéért. Sörözés és kertben üldögélés közben olyan nevek és sztorik röpködnek, hogy szinte mindegyik külön kötetet érdemelne. Nem túlzás: ez a könyv az örökkévalóságnak készült.
Belénk kódolt minták akadályozzák a szabad döntésünket – állítja az erdélyi származású, Berlinben élő alkotó, aki maga írta és rendezte drámával mutatkozott be a Vígszínházban.
