Az Apám ablakából az ég pénteki bemutatója hamar telt házas lett. Szabó Balázs önálló projektként dolgozott együtt a darabon a Magyar Állami Népi Együttessel. A főpróbahét előtt beszéltünk vele és a Hagyományok Háza főigazgatójával, Kelemen Lászlóval.
Az ENSZ 1992-ben december 3-át a fogyatékos emberek világnapjává nyilvánította, 2006 decemberében pedig elfogadta a fogyatékkal élő emberek jogainak védelméről szóló egyezményt. Azt reméli, hogy ez segít megakadályozni, hogy ez a mintegy 650 millió ember - a világ legnagyobb kisebbsége - a társadalom perifériájára szoruljon. Az Európai Unió minden hatodik polgára, több mint 80 millió ember él kisebb-nagyobb fogyatékossággal. Képek Köleséri Sándor alacsony termetű, 132 centi magas színész midennapjaiból.
Egy-egy keményebb élethelyzetben, ahol érdekek ütköznek, senki igazsága nem lehet egyedüli és mindenekfelett álló – mondja Háy János, akinek A halottember című darabját a minap mutatták be. Az íróval a veszteségek feldolgozásáról, a múlttal való „leszámolásról”, a morálisan nem beárazható igazságokról beszélgettünk.
A színház és a politika között érez egy huncut összekacsintást, ezért is nyilvánít gyakran véleményt közéleti kérdésekben, no meg azért, mert rettenetesen fájlalja, hogy itt tart az ország, ahol tart. A színész-rendező ma is tele van munkával, pedig november 24-én ünnepli a 70. születésnapját.
Hogyan lehet gondolkodó emberként feldolgozni azt, ha valaki beleszületik egy társadalmi csoportba, ahonnan nem lehet, nem tud kitörni? – teszi fel a kérdést Bodó Vikor az Egy őrült naplójában. Miért nem szabad „őrültet játszani”? Mit gondol a politikai szereplőkről? Mivel jár, ha valaki „leteszi a függőségét”? Interjú.
Az egyik legnépszerűbb magyar regényből készült új zenés játék azt bizonyítja, hogy az élet meghosszabbításának egyetlen ismert módja a halhatatlanság.
Mit vegyünk fel egy-egy előadásra? Vannak, akik elnézik a lazaságot, de egyes színházak még mindig megkövetelik az eleganciát.
„Ha igazat akarnak megtudni 56-ról, olvassák el Papp András és Térey János Kazamaták című drámáját, amely meggyőződésem szerint az utolsó száz év egyik legjobb drámája” – írta Spiró György a Katona József Színházban 2006-ban bemutatott műről. A darab tíz évvel később könyvben is megjelent - épp a forradalom 60. évfordulójára. November 4-re kötelező olvasmány.
Ha valaki évtizedek múltán szeretné tudni, milyen volt kiemelkedő művésznek lenni a XX. és a XXI. század Magyarországán, akkor ezt a könyvet kell elolvasnia. Törőcsik Mari kötélnek állt, és Bérczes Lászlónak szinte a teljes életét elmesélte egy könyv kedvéért. Sörözés és kertben üldögélés közben olyan nevek és sztorik röpködnek, hogy szinte mindegyik külön kötetet érdemelne. Nem túlzás: ez a könyv az örökkévalóságnak készült.
Belénk kódolt minták akadályozzák a szabad döntésünket – állítja az erdélyi származású, Berlinben élő alkotó, aki maga írta és rendezte drámával mutatkozott be a Vígszínházban.
A dzsungel könyve két évtizedes sikere után ismét zenés játékot hoz Dés László és Geszti Péter a Vígszínház színpadára.
Kádár János egyszemélyes ellenzékének tartották, naplót írt a forradalom utáni börtönéveiről Emlékezés a régi szép időkre címmel. Eörsi Istvánról és a különleges kötete alapján az Örkény Színházban készülő monodrámáról beszélgettünk a darab rendezőjével, Polgár Csabával.
A pakisztáni épület, amelyben megölték Bin Ládent, ennek pontos mása, amelyben az amerikai katonák gyakorlatoztak az akció előtt, és egy díszletként használt ház – e hármas ihlette az utóbbi idők egyik legfontosabb színdarabjának szerzőit. Egyikükkel, Pau Palaciosszal beszélgettünk a magyarországi bemutató előtt.
A hullaház szimbolikus terében jeleníti meg a világirodalom egyik leghíresebb krimijét a Vígszínházban már a harmadik darabot színpadra állító cseh rendező, Michal Docekal. Interjú.
Elképesztő részletességgel írja le a művésznő, hogyan képzeli el a végső búcsúztatóját. A szervezést a lányára, Terézre bízza, de már most tudja, kik szólalnak majd fel.
A 90 éves író-rendező egy milánói kórházban hunyt el, ahol tüdőproblémákkal kezelték. A társadalmi visszásságokat erős eszközökkel feszegető színháza miatt minden oldalról támadott és több országban nemkívánatos szerző 1997-ben kapta meg a Nobel-díjat az irodalmi és politikai körök nem kis meglepetésére és felháborodására.
Apró, fülledt terembe zsúfol minket a Tünet Együttes – a Négy fal közé. A zárt ajtók, tárt lábak alcímű előadás komoly ígéreteket tesz.
Október 9-én, egyszeri alkalommal, a Trafóban újra látható a PanoDráma előadása, amelyben a legkisebb változtatás nélkül hangzanak el interjúk és talált szövegek a 2008-2009-es romagyilkosságokkal kapcsolatban. Elkészült Vágvölgyi B. András könyve is ugyanebben a témában.
Nacsa Olivér és Németh Kristóf szerint van már jogosultsága itthon egy piaci alapon működő színháznak, ezért alapítanak magánszínházat. Állandó helyük még nincs, de az első bemutatót a tervek szerint még idén megtartják.
Színházba mentem! – ezzel a szlogennel indít kampányt a Magyar Teátrumi Társaság a színházba járás népszerűsítéséért.
