A HVG cikke szerint több mint 20 ezer gyerek él a szülők külföldi munkája miatt rövidebb-hosszabb időre kettészakadt családban. Az anyagilag kifizetődő kényszerű különélésnek súlyos következményei lehetnek.
Magyarországon nem túl fényesek a kilátások: Kelet-Közép-Európát tekintve itt érzik magukat a legkevésbé boldognak a fiatalok – derült ki egy friss nemzetközi ifjúságkutatás eredményeiből.
Tíz évvel lenne magasabb a lakosság átlagéletkora, betöltetlen maradna a szociális álláshelyek kétharmada és még egy jó pizzát sem lehetne kapni, ha nem lennének az osztrák fővárosban bevándorók.
A pszichés betegségek jelentős része ma világviszonylatban is nagy arányban rejtve marad. Míg a 2011-es magyar népszámlálási adatok szerint a mentálisan sérült személyek száma 46 265 volt, addig a KSH szerint a gondozókban öt évvel korábban, 2006-ban 149 777 főt tartottak nyilván betegként. A magyar ellátórendszer működése pedig alapvetően elhibázott, mert zárt, a betegek elzárására és rendszerben tartására irányul, nem pedig a társadalomba való integrációjukra – derül ki egy friss MTA-s kutatás eredményeiből.
Bár még bizonyos mértékig a szülőkön csüngnek, az Y generáció tagjai a valaha élt legnagyobb vásárlóerővel bíró fiatalság. A jó esetben naphosszat beosztásban robotoló, esetleg munkanélküli fiatalnak kevés dolog adható el olyan biztosan, mint a saját gyerekkora. A trend általános és jól működik itthon is.
Súlyos szegénységben több mint 3,2 millió magyar él. Az összes szegénységi mutatónk szerint az EU legszegényebb negyedébe tartozunk. Az 1,7 millió magyar gyerek közel fele kirekesztésben, nélkülözve, szegénységben él. Döbbenetes számok egy új szociológiai felmérésben. A közoktatás átszervezése elzárja a kiugrási utakat. Miért kell Nagykanizsán 5 milliárd forintért javítóintézet, ha ezt a pénzt jobban fel lehetne máshol használni? Csoda, ha a kormány nem akarja mutatni a számokat?
Pőcze Flóra 2009-ben kiköltözött a Moszkva téri hajléktalanok közé. A téren szerzett élményeit és kutatási eredményeit a második kiadásban most megjelent, A Moszkva tér gyermekei című könyvében osztotta meg az olvasókkal. Tényleg minden hajléktalan önhibájából került az utcára és alkoholista? Melyek a legjobb kéregető dumák? Hogy vágódhat be a hajléktalanoknál a jövőbeli társuk, az állami gondozott fiú?
Hajléktalanként is lehet viszonylag teljes életet élni, a munkanélküliség lehúzó spiráljából a gyerekek miatt kell újra és újra kitörni, külvárosi fiatalként is lehet értelmesen szórakozni – ezeket állítja többek között az a tíz XV. kerületi fiatal, aki részt vett a KOMA Bázis rendhagyó projektjében. Kamerát és vágási lehetőséget kaptak arra, hogy „mini-szociográfiákat” készítsenek a közvetlen környezetükről, arról, hogy látják tiniszemmel a világot.
Néhány napja került ki annak az osztrák kampányvideónak a magyarosított lenyúlása, amely szerint, ha egy pasiról kiderül, hogy szimpatizál az Összefogással (pardon: csütörtök óta Kormányváltással), akkor a csaja azonnal elviharzik. Tényleg ennyire beleszól a politika a magánéletünkbe? Olvasóinkat kérdeztük, az eredmény lesújtó.
Mint arról beszámoltunk, eltér egymástól Semjén Zsolt 1992-ben az ELTE-n megvédett szociológia szakdolgozatának a hvg.hu által vizsgált első, illetve a kormany.hu-ra kikerült második változata. Az első miniszterelnök-helyettes szociológia dolgozatának nyilvánosságra hozott második, javított kiadásában a „javítás” jelentős részben szó szerint megegyezik konzulensének, Molnár Attilának egy évvel később, a Valóság című folyóiratban megjelent tanulmányával. Kié a szöveg valójában?
„Elnagyoltnak”, „hiányosnak”, „elsietettnek” tartották Semjén Zsolt disszertációjának bírálói a doktori egyes fejezeteit. A két teológus bíráló annak ellenére engedte szóbeli védésre a munkát, hogy szerintük nincs megfelelően kidolgozva a nagy keleti vallásokat bemutató fejezet, amely – mint a hvg.hu bemutatta – sokat merített Az öt világvallásból.
Semjén Zsolt 1992-ben megvédett szociológusi diplomamunkája jelentős átfedést mutat az egy évvel korábban doktori fokozattal jutalmazott teológiai értekezésével. A diplomamunka többoldalnyi átvételt is tartalmaz egy magyarra fordított német műből. Később a kereszténydemokrata pártvezér egyetemi dolgozatainak szövegét nagymértékben felhasználva több tanulmányt is publikált.
Újra kell indítani az elmúlt három évtizedben csaknem teljesen leállt társadalmi mobilitást, támogatni kell a civil mozgalmak és hálózatok kibontakozását – véli Hankiss Elemér szociológus a HVG Jövő Extra 2011-nek adott interjújában.
2000-hez képest nőtt azok aránya, akik nem örülnének, ha gyerekük más vallású házastársat választana. Csökkent viszont azok száma, akik nem fogadnák el, ha gyermekük házastársa roma lenne – derül ki a Szegedi Tudományegyetem szociológia szakos hallgatóinak felmérésből.
Minél biztonságosabb egy társadalom, annál liberálisabbak és toleránsabbak az emberek - állapította meg egy új kutatás.
Hetvenhét éves korában az amerikai New Jersey államban elhunyt Nagy Károly, a szociológiatudomány professzora, irodalomszervező, nyelvművelő, a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja.
Az alacsonyabb társadalmi státusú családok esetében az elkülönítés szinte garantáltan rosszabb iskolai körülményeket és alacsonyabb színvonalú pedagógiai munkát jelent, így pedig biztosan nem hatékony a felzárkóztatás - mondja Havas Gábor szociológus, aki szerint a közhangulat ugyan nem kedvez az integrációnak, deahol akarták, ott meg tudták csinálni. Interjú.
