A Café Bábel folyóiratban Zatykó Judit–Schumann Róbert: Amikor százezer ajtó kinyílik című cikkében a szociológus szerzőpáros azt a közvélemény-kutatást elemezte, amely arról szólt, hány magyar segített a menekülteknek.
Megkopott a szociális érzékenység a társadalomban, és végzetes hiba lenne a szociális ellátórendszer fiskális szempontú reformja – mondta a HVG-nek 2008-ban adott interjúban a most elhunyt Ferge Zsuzsa. A cikket változtatás nélkül közöljük újra, emlékezve a szociológus akadémikusra.
Magyarországon ma csaknem 170 olyan település van, ahol kevesebben élnek, mint 100 fő, és a törpefalvak száma folyamatosan nő. Vannak ezek között, amelyek jövője a beköltözők miatt biztosított, de olyanok is, amelyek valószínűleg egy idő múlva kihalnak.
A tanár-diák tüntetés egy középosztálybeli sztori, és ha nincsenek erős szereplők a civil életben, akik össze tudják hangolni sérelmeiket a rendszer más áldozataiéval, az is marad – véli Gerő Márton szociológus, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpont kutatója, az ELTE Társadalomtudományi Karának oktatója, aki a társadalmi mozgalmakkal és a civil társadalommal foglalkozik. Szerinte unikum, hogy a tanárok, a diákok és a szülők együtt és aktívan lépnek fel, de a megmozdulások alapvetően a városi iskolák köré szerveződnek, és kérdés, elérik-e a sztrájk mellett kitartó kritikus tömeget, amely jelentősen megakaszthatja a hétköznapi élet menetét.
Akkor beszélünk generációról, ha az adott korosztályt összekovácsolja egy meghatározó, mindenki által azonosan értelmezett élmény – mondja Szabó Andrea szociológus-politológus és Nagy Ádám kutatóprofesszor, akik szerint olyan, hogy alfa generáció még nincs, és az egész betűgenerációs narratíva egy félreértésen alapul. A társadalomtudósok úgy vélik, ma számos generációs szakértő pontatlanul, túl sarkosan fogalmazva nyilvánul meg.
Az Állami Számvevőszék nagy port kavart elemzése a szociológus szerint "gyanúsan tényellenes", elég csak megnézni az uniós statisztikákat.
Vadonatúj interaktív térképek fedik fel a magyar társadalom szerkezetének rejtett összefüggéseit – ígérik az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) tudósai, akik egy sok szempont alapján szűrhető, ingyenes online felületen tették közzé munkájuk eredményét.
Rájuk nincs hatással a homofóbtörvény – üzenték.
Magyarországon első alkalommal került sor egy ipari-természeti katasztrófa hosszú távú hatásainak komplex kutatására. Pszichológus, kommunikációkutató, lelkipásztor és szociológusok bevonásával vizsgálták meg, hogy tíz évvel a vörösiszapömlés után milyen állapotban van a három érintett település, Devecser, Kolontár és Somlóvásárhely lakossága. A kutatás a koronavírus-járvány hosszútávú kezelésére vonatkozóan is fontos következtetéseket tartogat.
Egy ilyen horderejű dolog nem múlhat el változás nélkül – mondja a koronavírus-járvány hatásáról Székely Levente szociológus. A mostani fiatalok életében pedig meghatározó élmény lesz a pandémia, aminek meglepő hatásai is lehetnek. De szexi-e ma a szociológia? Ezt is elárulja M. Kiss Csabának.
Részletek Solt Ottilia szegénységkutatással foglalkozó írásaiból.
Pánikvásárlás, az egészségügyi dolgozók ellátása és taps este nyolckor. Milyen hagyományai vannak itthon a közösségi segítségnyújtásnak és miért erősebb az összetartás, mint gondoljuk? Gagyi Ágnes katasztrófaszociológus azt mondja, ha a járvány legyőzése nem hoz morális váltást, akkor nem fogunk tudni védekezni egy súlyosabb katasztrófa ellen. Interjú.
A nagyvárosok többségében politikai vérfrissítést hoztak az önkormányzati választások, ám a polgármesterek szociológiai összetételén alapvetően ez sem változtatott.
Az Orbán-rezsim természetrajza és működése.
A jelenlegihez hasonló paradigmaváltásoknak fontos jellemzője, hogy a kortárs kutatók általában nem jól ítélik meg tudományuk jövőjét. Újabb hozzászólás Bojár Gábor vitaindítójához.
Nyugat-Európa egyetlen migránspokol – ezt hallhattuk minden nap, az összes létező kormányzati csatornán keresztül a kampányban. Április 8-a után sokan azt gondolták, az egyértelmű hazugság azért működhetett, mert a választók megtéveszthetőek, egyszerűbben fogalmazva: buták. Ám egy amerikai kutatás azt állítja, hogy ez teljes félreértés. Szerintük egy szavazói csoport képes éppen a hazugságok miatt hitelesnek tartani politikusát.
A szegények nem a Fideszre, hanem az államra szavaztak, amely fenntartja ugyan a kitaszítottságukat, de tudják, hogy csak rá számíthatnak. A vidéki középosztály pedig feltehetően a stabilitás reményében voksolt a folytatásra – mondja Kovách Imre, az MTA Társadalomtudományi Kutatóközpontjának kutatója. Interjú.
62 éves korában, rövid kórházi kezelés után elhunyt Jávor István, az ELTE szervezetszociológus kutatója, aki 2009 december és 2010 júliusa között úgy feltérképezte a hazai korrupciót, hogy idehaza le sem hozták a cikket.
