szerző:
György Miklós
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mint arról beszámoltunk, eltér egymástól Semjén Zsolt 1992-ben az ELTE-n megvédett szociológia szakdolgozatának a hvg.hu által vizsgált első, illetve a kormany.hu-ra kikerült második változata. Az első miniszterelnök-helyettes szociológia dolgozatának nyilvánosságra hozott második, javított kiadásában a „javítás” jelentős részben szó szerint megegyezik konzulensének, Molnár Attilának egy évvel később, a Valóság című folyóiratban megjelent tanulmányával. Kié a szöveg valójában?

„Második javított kiadás” – ez olvasható Semjén Zsolt a kormány honlapján múlt héten nyilvánosságra hozott, 1992-es szociológia szakdolgozata első oldalán. A kereszténydemokrata politikus egy évvel korábban védte meg a Hittudományi Akadémián a doktori disszertációját, majd jelentős részben ezt a szöveget újrafelhasználva készítette el diplomamunkáját az ELTE Szociológiai és Szociálpolitikai Intézetében, ami viszont vitát váltott ki a dolgozat értékelésére felkért szociológusok közt.

A hvg.hu múlt héten tárta fel, hogy Semjén Zsoltnak a Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémián 1991-ben megvédett teológiai doktori disszertációja közel 40 százalékban magyar, német és angol nyelvű források megfelelő forrásmegjelölés nélküli átvétele. Egy nappal később pedig arról írtunk, hogy az 1992-ben az ELTE-n benyújtott szociológia dolgozata jelentős átfedést mutat a teológiai disszertációval, illetve további, megfelelő forrásmegjelölés nélküli szövegátvételeket is tartalmaz.

A szociológia dolgozatból jelenleg két változat érhető el: az egyik a Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) könyvtárában található, a második a kormány honlapjáról tölthető le. Az utóbbit vélhetően Semjén maga bocsátotta a kormany.hu rendelkezésére, mert az ELTE-n múlt hétfőn azt közölték a hvg.hu-val, hogy nekik – valószínűleg selejtezés miatt – nincs egyetlen példányuk sem. A kormány honlapján található „második javított kiadás” viszont újabb furcsaságokat tartalmaz.

Rejtélyes új részek

A szociológia dolgozat két változata oldalszámra közel azonos terjedelmű, a szöveg sűrűbb belső tördelése miatt azonban a „második javított kiadás” kb. még egyszer annyi (mintegy 22 oldalnyi) plusz szöveget tartalmaz.

Mint arról a hvg.hu az akkori intézetvezető-helyettes és Csepeli György szociológus nyilatkozata alapján beszámolt, Semjén szakdolgozata 1992-ben megosztotta a bírálóit: az egyik vallásszociológus egyest, a másik bíráló jelest adott, végül az ellentmondás feloldására egy harmadik bírálót kértek fel. Csákó Mihály akkori intézetvezető-helyettes emlékei szerint Semjén szakdolgozatával az volt a gond, hogy nem tartalmazott szociológiai megállapításokat, főleg a szakirodalmat ismételte, másrészt „kevés volt benne az önálló gondolat”.

Semjén Zsolt a parlamentben - vándorló szövegek
©

A kormany.hu-n nyilvánosságra hozott „második, javított kiadás” arra utal, hogy a kereszténydemokrata politikus – feltehetően az első változatra kapott, egymástól nagyon eltérő bírálatok miatt – újabb részekkel egészíthette ki diplomamunkáját. A „második kiadásban” található mintegy 22 oldalnyi új szövegből kb. 12-13 oldal lényegében szó szerint megegyezik Molnár Attila szociológusnak a Valóság című folyóirat 1993. évi 5. számában Új vallási jelenségek címmel megjelentetett vallásszociológiai elemzésével.

Semjén nyilvánosságra hozott leckekönyve szerint az ELTE szociológia szakán a kereszténydemokrata politikus szakdolgozati konzulense Molnár Attila volt, a szakdolgozat címlapján is a szociológus neve szerepel.

A következő, egymás mellé állított két szövegrészlet például alig mutat eltérést.

„Úgy tűnik, a vallás több ponton visszatért a társadalmi és személyes életbe (ezt mutatják Magyarorságon Tomka Miklós statisztikái), azonban ez a visszatérés nem a hagyományos vallásokat és egyházakat erősíti, sőt konkurenciát jelent a számára. Berger mutatta ki a mai vallási helyzetet egy piaci metaforával magyarázva, hogy az egyházak mellett ma már nem áll az állam kényszerítő ereje, ezért a világnézeti piacon „el kell adniuk” saját vallásaikat a potenciális vásárlóknak, azok igényeihez alkalmazkodva. Ebből az következik, hogy elvileg végtelen számú a vallási újítás lehetősége, s mindegyik valamilyen „fogyasztói” igényt elégít ki.”

„Úgy tűnik, a vallás több ponton visszatért a társadalmi és személyes életbe (ezt mutatják Magyarorságon Tomka Miklós statisztikái), azonban ez a visszatérés gyakran nem a hagyományos vallásokat és egyházakat erősíti, sőt konkurenciát jelent a számukra. Az egyházak mellett már régen nem áll az állam kényszerítő ereje, ezért a világnézetpiacon „el kell adniuk” a vallásaikat potenciális vásárlóiknak, azok igényeihez alkalmazkodva. Ebből az is következik, hogy elvileg végtelen számú a vallási újítás lehetősége, s mindegyik valamilyen fogyasztói igényt elégíthet ki.”

Semjén szakdolgozatában sehol sem hivatkozik Molnárra, ahogyan később Molnár sem hivatkozik Semjénre.

Ha nem tudja eldönteni, hogy a fenti két szövegrészlet közül melyik Semjén Zsolté és melyik Molnár Attiláé, kattintson, és megtudja!

Semjén és Molnár írása - a részletekért kattintson a képre!
©

Időparadoxon

1992 júniusában Semjén nyilvánvalóan nem használhatta Molnár Attila 1993-ban, vagyis majd’ egy évvel a szociológia dolgozat védése után megjelent tanulmányát. Semjén magáénak tekintette a szöveget, hiszen szakdolgozatának – később Molnár Attilánál is olvasható – több mondatát is szó szerint átvette az 1998 márciusában a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Szociológiai Műhelyében tartott előadásába, viszont Molnár nevét itt sem említette.

A helyzetet bonyolítja, hogy ugyanebben az évben, 1998-ban jelent meg a Szekták – új vallási jelenségek című kötet, amelynek egyik fejezete Molnár Attilának a Valóságban 1993-ban közölt tanulmányával lényegében szó szerint megegyezik. Molnár eszerint szintén a sajátjának érezte-érzi a szöveget – olyannyira, hogy Semjén nevét tanulmányának ebben a változatában sem említi meg. (Molnár Attilát munkahelyi telefonján hétfőn nem sikerült elérni, nyilatkozatának természetesen bármikor helyt adunk - a szerk.)

Mire kapott jelest?
Értesüléseink szerint az elégtelen osztályzatot 1992-ben Horváth Zsuzsa szektakutató adta Semjén dolgozatára, a probléma pedig – Fokasz Nikosz tanszékvezető Népszabadságnak adott nyilatkozata szerint – az volt, hogy „a mű nem szociológiai, hanem teológiai természetű”, vagyis nem kapcsolódott „szorosan ahhoz az ismeretanyaghoz, amelyből a jelölt oklevelet kíván szerezni”.

Tausz Katalinnak, az ELTE Társadalomtudományi Kar dékánjának múlt heti közleményéből – amely nem említ neveket – az is kiderül, hogy a másik bíráló Semjén konzulense volt. A nyilvánosságra hozott leckekönyv szerint Semjén Molnárhoz járt szakdolgozati konzultációra: ő adhatott jelest a dolgozatra. Az ELTE közleménye elismeri, az opponens és a konzulens – tehát Molnár Attila – által „adott osztályzatok miatt, egy harmadik opponens felkérése is szükségessé vált”.

3500 oldalnyi vallásszociológia – két és fél hét

A leckekönyv tanúsága szerint Semjén Zsolt államvizsgájára 1992. június 22-én került sor; ahol jeles eredménnyel védte meg dolgozatát, illetve annak vallásszociológiai elemzéseket is tartalmazó „második javított kiadás”-át. A nyilvánosságra hozott, jeles minősítésű szociológusi oklevelet még aznap, vagyis június 22-én állították ki.

A nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint tehát 18 nap telt el a leckekönyv június 4-i lezárása és a június 22-i államvizsga között. Ha a diplomavédés az egyetemeken bevett eljárás szerint történt, akkor ebben a két és fél hétben készülhettek el a dolgozat egymásnak szögesen ellentmondó opponensi (elégtelen) és konzulensi (jeles) bírálatai, Semjén pedig kiegészítette dolgozatát, vagyis megírta a „második javított kiadás”-t. A dolgozatot kiadták egy harmadik bírálónak, aki új bírálatot készített, végül június 22-én megvolt az államvizsga, és aznap kész volt az oklevél is.

Helyesbítés

Semjén Zsoltnak az ELTE által kiállított és a kormany.hu-n közzétett szociológusi oklevelet nem 1992. június 22-én állították ki, hanem június 30-án, ahogyan az a nyilvánosságra hozott dokumentum keltezéséből egyértelműen kiderül. Semjén Zsolt államvizsgájának időpontja ezzel szemben valóban június 22. volt, lényegi állításainkat a fenti tévedés nem érinti. Olvasóinktól a hibáért elnézést kérünk - a szerk.

Az irodalomjegyzékbe újonnan felvett angol nyelvű szakirodalom 17 tételt tartalmaz: 15 könyvet és 2 folyóiratcikket. A google.books és az jstor adatai szerint e 17 mű összterjedelme meghaladja a 3500 oldalt. Az angol nyelvű művek továbbá két kivétellel megegyeznek a Molnár Attila Valóságban megjelent cikkének irodalomjegyzékében szereplő angol nyelvű művekkel.

A miniszterelnök-helyettes nem hozta nyilvánosságra a dolgozataira kapott bírálatokat, melyek dátumaiból kiderülhetne, hogy az első és a második körben született bírálatok között hány nap állt rendelkezésére dolgozata javítására, kiegészítésére. Viszont, ha követték az egyetemi diplomavédés eljárásrendjét, akkor az általános miniszterelnök-helyettesnek legfeljebb 18 napja lehetett arra, hogy e jelentős mennyiségű irodalmat dolgozatába beépítse.

Érdekesnek találta cikkünket?
Legyen HVG pártoló tag!

A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Tagjainknak heti exkluzív hírlevelet küldünk, rendezvényeket kínálunk, a könyveinkre és egyéb termékeinkre pedig komoly kedvezményt adunk. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! „Amikor annyira eluralkodik a mindennapi életünkön a virtualitás, üdítő igazi emberi kapcsolatokat építeni.”
K. Erna – Pártoló tag


„Régóta olvasom a HVG-t és cikkei között mindennap találok érdekfeszítőt!”
H. Szabolcs - Támogató
Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
A HVG Pártoló Tagság programja az első olyan kezdeményezés, aminek keretében az olvasóink közelebb kerülhetnek szerkesztőségünkhöz, és támogatásukkal segíthetik, hogy újságírói munkánkat továbbra is az eddig megszokott magas színvonalon végezhessük. Támogatóként már heti egy kávé árával is hozzájárulhat a minőségi újságíráshoz! Csatlakozzon programunkhoz, támogassa munkánkat egyszeri hozzájárulással vagy fizessen elő a hetilapra!
hvg.hu Itthon

Semjénénél szerényebb átvételért is ugrott már doktori

Eddig nyolc ember, köztük politikusok doktori címe bánta egy német közösségi kezdeményezés munkáját. A plágiumvadászatra szakosodott oldalon ízekre szedik a gyanús dolgozatokat, sorról sorra bemutatják, mit honnan másolt a szerző. Volt olyan disszertáció, aminek 71 százaléka volt másolás, de egy esetben 21 százalék plágium is elég volt a cím visszavonásához.

MTI Itthon

Az ELTE Semjén dolgozatáról: "indokolatlan bármilyen vizsgálat"

Indokolatlannak tartja bármilyen vizsgálat lefolytatását Semjén Zsolt szakdolgozatával kapcsolatban Tausz Katalin, az ELTE Társadalomtudományi Karának dékánja - írta pénteki számában a Népszabadság a dékánnak a laphoz eljuttatott közleményére hivatkozva.

MLF Itthon

Egyest adott Semjén újrahasznosított dolgozatára az egyik tanár

Vitát váltott ki az ELTE-n Semjén Zsolt diplomamunkája 1992-ben. Az egyik bírálója elégtelent, a másik jelest adott a dolgozatra, ám végül egy harmadik opponens felkérésével rendezték a kérdést. Úgy tudjuk, a gondot nem plágiumgyanú, hanem az váltotta ki, hogy a munka – amely sokat merített a teológiára 1991-ben leadott disszertációból – nem illett a szociológia intézet profiljába, illetve a dolgozat szakmai színvonalát is kifogásolták.

hvg.hu Itthon

Semjén-ügy: a Miniszterelnöki Sajtóiroda közleménye és a hvg.hu válasza

A Miniszterelnökség sajtóirodája közleményben kéri a hvg.hu-t bocsánatkérésre a Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes doktorijáról szóló cikkeink ügyében. Szerkesztőségünk fenntartja a kormányfő helyettesének dolgozatai ügyében megfogalmazott állításait és nem kér bocsánatot.

MTI Itthon

Fokasz Nikosz: "Nincs Semjén-féle plágiumügy"

Nincs Semjén-féle plágiumügy, és nem tudok arról, hogy az egyetem bármiféle vizsgálatot folytatna - jelentette ki Fokasz Nikosz, az ELTE szociológiai tanszékének vezetője szerdán az MTI-nek.

130 milliárd forintot tettek a magyarok a matracba három hónap alatt

130 milliárd forintot tettek a magyarok a matracba három hónap alatt

Levideóztuk az első havat a Normafán

Levideóztuk az első havat a Normafán

Megszigorítják a menekültekre vonatkozó szabályokat Németországban

Megszigorítják a menekültekre vonatkozó szabályokat Németországban

Az üzemanyagok drágulása ellen tüntettek Franciaországban, egy ember meghalt

Az üzemanyagok drágulása ellen tüntettek Franciaországban, egy ember meghalt

Novák Katalin: összefogással még több koraszülöttből lehet egészséges felnőtt

Novák Katalin: összefogással még több koraszülöttből lehet egészséges felnőtt

Videón az elmúlt évek egyik legdurvább formula autós versenybalesete

Videón az elmúlt évek egyik legdurvább formula autós versenybalesete