A HD 20794 d csupán 20 fényévre van a Földtől, és nagyjából 5,8-szer nagyobb a bolygónknál. A csillagászok szerint ha van saját légköre, akkor akár az élet is kialakulhat a felszínén.
Dán kutatók szerint sikerült megtalálni az egyik legsűrűbb szuperföldet, amihez képest a Föld egy könnyű sárgolyónak tűnik.
A TOI-715 kódjelű csillag körül kering az a két bolygó, amelyek közül az egyik alig nagyobb a Földnél. Hamarosan egy földi teleszkópokkal alaposabban is megvizsgálják őket.
Az 55 Cancri e felszínén nappal 2247, éjszaka 1127 Celsius-fok van, miközben a vulkánok forró, szénben gazdag gázokat lövellnek ki magukból. A bolygó emiatt villoghat annyira furcsán.
A szuperföld nevű objektumok sokkal gyakrabban fordulnak elő, és lényegesen több is van belőlük, ezért érdemes lenne rájuk összpontosítva választ keresni a tudomány egyik nagy kérdésére.
Egy „közeli” rendszerben egy különös, eddig nem ismert bolygó kering a csillagászok szerint. De nem is ez az igazán érdekes.
A K2-18b nevű exobolygó több dolog miatt is érdekes. Az egyik, hogy eső esik rajta, igaz, a csapadék soha nem éri el a földfelszínt.
A Naphoz legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül nem csak egy bolygó kering, egy másik is van ott a kutatók új felfedezése szerint.
A kutatók két éven át vizsgálták a 2015-ben felfedezett K2-18b jelű exobolygó légkörét, és nem várt felfedezésre jutottak.
Az objektum a Barnard-csillag körül kering, amely Naprendszerünk egyik legközelebbi szomszédja.
Felbocsátása után öt hónappal máris két új bolygóra bukkant a TESS nevű exobolygóvadász.
A Halak egyik csillagához tartozik a valószínűleg legnehezebb és legsűrűbb szuperföld, amit eddig találtak.
Három úgynevezett szuperföldet fedeztek fel egy törpecsillag körül a Genfi Egyetem tudósai, akik megfigyeléseik eredményeit az Astronomy & Astrophysics című szaklapban ismertetik.
Új bolygót fedeztek fel brit és német csillagászok egy csillag lakhatósági zónájában: a HD 40307g katalógusjelű planéta negyvennégy fényévnyire van, tömege a Föld hétszerese.
