A kutatók két éven át vizsgálták a 2015-ben felfedezett K2-18b jelű exobolygó légkörét, és nem várt felfedezésre jutottak.
A Földön kívüli élet kutatásának egyik legfontosabb része, hogy a víz valamely formája iránti kutakodás. A tudósok már több ilyen exobolygót is találtak az elmúlt évek során, ám azok nem voltak alkalmasak arra, hogy élet alakuljon ki rajtuk: olyan gázóriások voltak, mint a mi Naprendszerünkben a Jupiter. Most azonban egy másfajta égitest légkörében sikerült vízpárát találni, amiről a kutatók úgy vélik, folyékony formában hullhat a felszínre – vagyis eshet az eső az égitesten.
A K2-18b jelzésű exobolygót még 2015-ben fedezték fel a kutatók. A tőlünk 111 fényév távolságra található szuperföld méretét tekintve nagyjából kétszer akkora, mint a Föld, tömegét tekintve pedig bolygónk kilencszerese. Az égitest a saját csillagától olyan távolságban kering, amit lakható zónaként ismer a tudomány.
Björn Benneke, a Montreal Egyetem kutatója az Astronomical Journal című tudományos lapban megjelent tanulmánya szerint most először sikerült bemutatni, hogy egy Földhöz nagyon hasonló körülmények között lévő bolygón folyékony víz található.
Benneke és csapata 2016-ban és 2017-ben vizsgálta meg az exobolygó légkörének összetételét, ami egy rendkívül nehéz folyamat, ugyanis nagy precizitást és némi szerencsét is igényel. A K2-18b esetében volt is a kutatóknak, ugyanis a bolygó összetétele miatt a légkör igen vastag, így könnyebb volt megfigyelni azt is, hogy miként törik meg rajta a fény – ez jelzi ugyanis azt, hogy milyen molekulákat tartalmazhat.
A bolygó felfedezése óta nyolc alkalommal haladt el a csillaga és a Földünk között, ilyenkor a szakemberek is tanulmányozhatták azt a Hubble űrteleszkóp segítségével. Ekkor vették észre, hogy a légkörben vízpára van, majd képesek voltak azt is modellezni, hogy a bolygónak milyen éghajlata lehet. Ezek alapján valószínűsítik, hogy a vízpára eső formájában a felszínre is eljut.
A Massachusettsi Műszaki Egyetem exobolygó-specialistája, Sara Seager szerint ugynakkor valószínűtlen, hogy mindez azt jelentené, hogy óceánok is vannak a bolygó felszínén. A The Verge-nek úgy fogalmazott, a K2-18b ráadásul egy olyan csillag körül kering, amely eltérő a mi Napunktól, így összességében nem valószínű, hogy ki tudna rajta alakulni az élet.
[Vannak-e földönkívüliek, és mikor találjuk már meg őket?]
Sager szerint az sem mellékes, hogy a bolygó mérete miatt a K2-18b felszíne jó eséllyel nem hasonlít az általunk ismert sziklás égitestekére – például a Marséra. Vagy arról van szó, hogy a bolygó sziklás magját veszi körbe a hatalmas légkör, vagy arról, hogy a felszín több mint felét jég borítja. Hogy ebből melyik az igaz, szinte mindegy is, ugyanis egyik sem előnyös az élet számára – ezek ugyanis azt jelentik, hogy nincs rajta folyékony víz.
A kutatók tovább tanulmányozzák a K2-18b-t, hogy megtudják, milyen gázok vannak még a légkörében. Ehhez már valószínűleg a 2021-ben útnak induló James Webb űrteleszkópot használják majd, ami a korábbiaknál is sokkal erősebb lesz, így több információt lehet majd megtudni az exobolygóról is.
Ha érdeklik a csillagászati felfedezések, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
Felütötte a fejét az elégedetlenség a többnyire Brüsszel- és Ukrajna-ellenes, Trump- és Putyin-imádó erdélyi magyar közösségben is – már az Erdélyi Magyar Szövetség és az RMDSZ soraiban is. Miért indokolt a Fidesz retorikájával és eszközeivel küzdeni a Fidesz ellen? Kik alkotják a nagyváradi Tisza Szigetet?
