A csillagászok a Chilében lévő Európai Déli Obszervatórium (ESO) 3,6 méter átmérőjű teleszkópjára szerelt nagy pontosságú spektrográffal, a HARPS-szal (High Accuracy Radial Velocity Planet Searcher) végezték a vizsgálatokat. A berendezés képes észlelni a legparányibb változásokat is a csillagok fényének színképében, amelyeket a körülöttük keringő bolygók gravitációja okoz. A felfedezésről az Astronomy and Astrophysics című folyóiratban jelent meg tanulmány.

A kutatócsoport, amely Guillem Angla-Escude (Göttingeni Egyetem) és Mikko Tuomi (Hertfordshire-i Egyetem) irányításával dolgozott, tulajdonképpen három bolygót fedezett fel, de csupán a HD 40307g helyezkedik el a lakhatósági zónában, ahol a hőmérséklet sem nem túl magas, de nem is túl alacsony, vagyis lehetséges, hogy a felszínén folyékony víz van.

"Az égitest egy tökéletesen nyugodt, idős törpecsillag körül kering, ugyanannyi napenergia éri a felszínét, mint bolygónkat, vagyis semmi sem zárja ki, hogy a planétán Föld-szerű éghajlat uralkodjon" - hangsúlyozta Angla-Escude.

Eddig 800 exobolygó, a Naprendszeren kívüli planéta léte igazolódott, de közülük csupán maroknyi található napjuk lakhatósági zónájában. Még kevesebb a tengelye körül forgó planéta, ahol váltakozik a nappal és éjszaka. A kötött keringésű bolygók egyik fele viszont állandó sötétségbe borul, míg a másikon állandó nappal uralkodik.

"Ez a Földhöz legközelebbi olyan, lakhatósági zónában lévő égitest, amely nem kötött keringésű bolygó" - hangsúlyozta Hugh Jones, a Hertfordshire-i Egyetem kutatója.