Van, amikor kínos, van, amikor hasznos, és van, amikor veszélyes: több helyen működik sok évtizedes, elfeledettnek vélt technika. Akár az otthoni tévében is. Sorra veszünk néhány, a műszaki múzeumon kívül is életképes darabot.
Már látszik némi fellendülés az IT-szektorban az utóbbi évek visszaesése után, többek között a mesterséges intelligenciának köszönhetően. Jó szakemberekre mindig szükség lesz.
Fájdalmas átalakulással keresi a kiutat a gödörből a személyi számítógépek aranykorában a chippiacot uraló amerikai Intel, amely az utóbbi időben minden fontos iparági trendről lemaradt.
Nagy teljesítményű számítástechnikára és mesterséges intelligenciára szakosodott innovációs központ nyílt Üllőn. Utánajártunk, mit érdemes tudni a létesítményről.
A tavalyi év utolsó napján hunyt el hazai informatika történetének egyik kulcsfigurája, a Novotrade cég egykori alapítója és vezetője. Rényi Gábor a semmiből teremtett itthon egy kreatív iparágat, s ezzel kaput nyitott a nyugati világra is.
Átlagosan 180 ezer forintba kerülnek, bírják a strapát, de csak a minimum technikai feltételeknek felelnek meg.
Cambridge-ben lett kommunista, megjárta a Rákosi-rendszer börtönét, és ott indult el a tudományos karrierje. Hatvany József báró a haláláig hű maradt a Kádár-rendszerhez, miközben megalapozta Magyarországon a számítástechnika tudományát.
A grafikus chipek felhasználásának harmadik hullámán a világ legértékesebb cégei közé emelkedett az amerikai Nvidia.
Testközelből néztük meg a Lenovo és az Aston Martin kollaborációjában fejlesztett különleges munkaállomásokat, és ámultunk a különleges mérnöki megoldásoktól.
Két, egymástól igencsak távol eső területet hoztak össze svéd kutatók: a növényeket és az elektronikát. Ötletük elsőre igen meghökkentő: fából készíteni tranzisztort.
Az európai chiphiányról szinte mindenki hallott, de kevesen tudják, hogy kizárólag Európában gyártanak több olyan fontos berendezést, amelyek a legfejlettebb chipek gyártásához szükségesek. Emellett néhány európai gyártónak megkerülhetetlen szerepe van a felhasznált vegyi anyagok előállításában is. Még sincs Európában csúcskategóriás chipgyártás, amin sürgősen változtatna az unió. Lássuk, miért és hogyan!
Hol lehet Magyarország helye a most zajló hatalmas technológiai, gazdasági, tudományos átalakulásban, teszi fel a kérdést cikkünk szerzője, Bojár Gábor fizikus, informatikus, a Graphisoft és az Aquincum Institute Of Technology egyetem alapítója. És meg is válaszolja azt: tudományos nemzeti hagyományai ápolásával Magyarország az informatikai forradalom győztesei közé kerülhetne. Véleménycikke Magyarország 2050 című sorozatunk újabb darabja.
Egy online esemény keretében vadonatúj Surface számítógépeket mutatott be a Microsoft. Nem olcsók, viszont remek felszereltséggel rendelkeznek.
A monstrumot a jövő kvantumszámítástechnikai kísérleteihez fogja felhasználni a chipgyártó.
A japán digitális miniszter megelégelte, hogy az irodákban még mindig elavult technológiát használnak.
Sikeresen zárultak a Wigner Fizikai Kutatóközpontban azok a kutatások, amelyek a későbbiekben újfajta számítástechnikai rendszerek alapjául szolgálhatnak.
A CEOs for CS nevű kezdeményezés mögött a legnagyobb technológiai vállalatok jelenlegi és korábbi vezetői állnak. Nem túloznak: aki érti a dolgát, akár milliomossá is válhat.
A LUMI a harmadik leggyorsabb szuperszámítógép a világon, és egyben Európa legerősebb ilyen berendezése. Tudományos áttörésekhez tervezték.
A komoly számítógépekhez komoly hűtési megoldás szükséges, hogy a komponenseket megfelelő hőmérsékleten tartsuk. Ezek viszont nemcsak drágák, hanem nagyok is. Amerikai kutatók azonban megtalálták módját, miként lehet elkerülni a zavaró kompromisszumokat.
Amihez eddig szuperszámítógépek kellettek, az előbb-utóbb az asztali PC-vel is megoldható lesz – vélik legalábbis amerikai kutatók.
