Van, amikor kínos, van, amikor hasznos, és van, amikor veszélyes: több helyen működik sok évtizedes, elfeledettnek vélt technika. Akár az otthoni tévében is. Sorra veszünk néhány, a műszaki múzeumon kívül is életképes darabot.
Hivatkozhatunk az ismeretlen gyakornokra az IT-részlegen, de a létező kereskedőre is. Előbbiről az a történet kering az interneten, hogy amikor egy ottfelejtett floppyra bukkan egy fiók mélyén, csodálkozva kérdezi: miért kellett 3D-ben kinyomtatni a „mentés” ikont? A tájékozatlanság érthető, hiszen az 1970-es évek óta létező, majd a kezdeti számítógépekben nélkülözhetetlen adathordozó, szép nevén a hajlékonylemez, az ifjabb nemzedékek körében szinte ismeretlen. Emlékét valóban csak a mentés parányi szimbóluma őrzi.
A kereskedő pedig az amerikai Tom Persky, az utóbbi években a színes hírek visszatérő szereplője volt. Nála még mindig lehet kapni floppykat, a leggyakoribb – 3,5 hüvelykes – változatot nagyjából egy dollárért darabonként, ami szolid üzlet, hiszen a raktárkészletet valamikor az ezredforduló táján úgy töltötte fel, hogy egy konténernyit szerzett be, darabonként 7 centért. De kik vásárolnak floppyt manapság, amikor egy közönséges, például 8 GB-os USB-dugaszra az 1,44 MB-os lemezke tartalmának majdnem hatezerszerese tölthető fel? Miközben 1,44 MB nagyon kevés: egy mai okostelefonos fotónak jó, ha a fele ráférne.
Kis piac ez, de lassan szűnik meg, kisebb gyártók is működnek még. Az utóbbi években néhány hónaponként érkeztek a meglepő hírek arról, hogy hol tervezik az átállást korszerűbb rendszerekre. Szolgálatuk végéhez közelednek a floppyk például a San Franciscó-i városi gyorsvasút mozdonyaiban vagy a német haditengerészet Brandenburg osztályú fregattjaiban. Idén márciusban, amikor egy súlyos baleset és több veszélyes helyzet után a szakmai szövetség, az Airlines for America elnöke az USA légi forgalmi irányításának korszerűsítését sürgette, olyan fotó járta be a sajtót, amelyen Nicholas Calio az egyik kezében két floppyt, a másikban egy papírszalagot mutat fel az amerikai képviselőházban, figyelmeztető mozdulattal.
Nemcsak a légi irányítás használ floppykat, hanem egy több évtizedes, ma már csak teherszállításra használt repülőgép, a Boeing–747-400 is lemezről kapja a rendszeres navigációs frissítéseket. A nukleáris fegyverek bevetéséről döntő (illetve remélhetőleg nem döntő) amerikai atomközpontban is csupán hat éve, négy évtizednyi szolgálat után váltották le a – régimódi, 8 hüvelykes – floppykat.
Milyen tényezők befolyásolják a haj egészségét? Mekkora mértékű hajhullás a normális? Valóban más a férfiak és a nők hajritkulása? És mit tehetünk, ha már megtörtént a baj? Erről is beszélgettünk a HVG egészségpodcastjának legújabb adásában.
Legfeljebb 50 millió forintot lehet majd felvenni 3 százalékos kamaton.
Gyökeresen átalakul a járműtervezés gyakorlata, s ebben egy magyar startup, a Shapr3D is meghatározó szerephez jutott. Közben gyorsan terjed a mesterséges intelligencia használata is.
A NER fői nagyvállalkozója csak a kockázatosnak ítélhető közbeszerzések keretében akár 2,2 ezer milliárd forint járadékot zsebelt be bő tíz év alatt.
Jogerős ítélet kötelezi az intézményt, hogy elárulja: ki keresett azon, hogy egy magáncégnek fizető betegek soron kívül részesülhettek az állami kórház szolgáltatásaiból.
Milyen autó képes erre egyáltalán?
