Attól tartottak, hogy átszivárog a ragadós száj- és körömfájás vírus a talajvizen keresztül. Azóta kiderült, hogy ez tulajdonképpen kizárható.
Évszázados gyakorlatot vizsgált felül a vízügy: már a földek elárasztására biztatja a gazdákat ahelyett, hogy szó nélkül elvezetné a víztöbbletet. Aki bevállalja, csütörtöktől jelentkezhet vízborításra szánt parcelláival az erre fejlesztett online felületen. Készüljön azonban, hogy nem választhatja meg, mikor jöjjön a víz, és az sem biztos, hogy könnyen le tudja majd ereszteni, ha itt lenne az ideje. A fejleményt a független szakértő is korszakalkotónak tartja: érdemi párbeszéd indulhat az agráriummal az aszályos időszakok legkárosabb hatásainak kivédését segítő vízmegtartásról.
Vajon tudtuk volna pótolni a hazai talajok katasztrofálisan alacsony víztartalmát a súlyos aszály után a Dunán lefolyó hatalmas mennyiségű vízzel? Miért nem, és mi kellene hozzá, hogy meg tudjuk tenni? Hogyan kezdjünk hozzá, hogy itt tartsuk a vizet, és elkerüljük az elsivatagosodást? Ungvári Gábor közgazdásszal, a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont (REKK) vízgazdasági elemzőjénél kerestük a válaszokat. Egyet már most elárulhatunk: sokkal bonyolultabb lesz, mint amihez szokva vagyunk.
Német kutatók számítása szerint 2100-ra akár több száz millió ember élhet majd olyan területen, ahol a globális felmelegedés miatt fogyaszthatatlanná válik a talajvíz.
A Párbeszéd politikusa közölte: az ő panasza nyomán az Európai Bizottság vizsgálódni kezdett az akkugyár vízigénye miatt.
Magzatkárosító anyagot találtak a győri talajvízben egy civilek által kezdeményezett akkreditált vizsgálat során a település területén. Ez ugyanaz az NMP, ami a gödi akkugyárnál is felbukkant. A nyomok a már meglévő távolabbi ipari parkhoz vezetnek, a helyiek tudni szeretnék, melyik ottani cég használ ilyen anyagot.
Az európai mezőgazdasági területek közel felén lényeges mértékben szárazabb lett a talaj az utóbbi évtizedekben, állapították meg magyar kutatók. Részben ennek az eredménye, hogy északabbra tolódott a gabonatermesztés súlypontja, a háttérben pedig felsejlik a klímaváltozás. Mindez a hazai gabonatermesztés szempontjából is kockázatot jelent, de a kutatóknak van ötlete, amivel az idei rendkívüli aszály hatásai is mérsékelhetők, és amihez hasonló megoldás alig pár hete már Európai Uniós szinten is körvonalazódik: az árterek visszaadása a folyóknak.
Egy új kutatás szerint az esővízben lévő „örök vegyszerek” mennyisége jóval meghaladja a biztonságos szintet a világ legtöbb helyén.
Egy-két év alatt érezhető az eredménye azoknak a vízmegtartó projekteknek, amelyeket egyelőre az ország mindössze öt településén próbáltak ki, hogy megakadályozzák a villámárvizeket és az extrém száraz időszakok kedvezőtlen hatásait. Pedig nem is (csak) pénz kérdése.
Eddig ismeretlen rákfajokat fedeztek fel a kutatók az észak-ausztráliai talajvízrendszerben.
A Duna–Tisza közén a faültetés vezethet a terület elsivatagosodásához
Őskorában talajvíz lehetett a Marson, legalábbis erre utal a Naprendszer ritka eleme, amelyet a vörös bolygón találtak. Normál hőmérsékletű víz nyoma is lehet.
Szeged és Algyő között talajvizet hozott fel a kitörő gáz a 47-es főút mellett. Forgalomkorlátozásra nincs szükség.
Az Alföld középső területein a sokéves átlaghoz képest 50-100 centiméterrel alacsonyabb szinten áll a talajvíz.
Hatalmas föld alatti vízlelőhelyeket fedeztek fel Kenya egyik sivatagos területe alatt. Az ENSZ szerint a lelőhelyek megoldhatják az ország ivóvízproblémáit, és még öntözésre is maradhat elég víz. Hasonló lelőhelyek egyébként Afrika más országai alatt is lehetnek, de a szakértők szerint lehet, hogy arzénnal mérgezettek.
A megemelkedett talajvíz miatt Szigetmonostor érintett területein egész nap szivattyúzták a vizet, amelyet az ártéri erdőbe emeltek át – közölte a Pest megyei katasztrófavédelem vasárnap este az MTI-vel.
Sötét, szinte fekete volt a minta az egyik talajvíz-ellenőrző kútban az inotai salakhányók területén a minap, nem kis rémületet okozva a környékbeli telektulajdonosok között.
A tengerbe eresztik a Fukusima 1. atomerőmű kútjaiból kiszivattyúzott, nem sugárszennyezett talajvizet - közölte szerdán a két évvel ezelőtti földrengésben és szökőárban megrongálódott erőmű vezetősége.
Hajdú-Bihar megyében jelenleg kilenc településen van első-, illetve másodfokú belvízvédelmi készültség - közölte a térségi katasztrófavédelmi igazgatóság ügyeletese hétfőn az MTI-vel.
Tilos a koporsós temetés több somogyi sírkertben a magas talajvíz miatt - közölte a Somogy Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szerve.
