A Csak ki ne derüljön! című film azon az eseten alapul, amikor egy budapesti gimnáziumban a diákok úgy fogtak össze egy zaklató tanár ellen, hogy péniszfotót csaltak ki tőle. De milyen a hasonló ügyek valósága a mai Magyarországon? Gyermekvédelmi szakemberek osztották meg tapasztalataikat.
Rasszista beszólásokkal sértették meg a sportolók emberi méltóságát.
Elégedetlenek a parkolási lehetőségekkel és a közbiztonsággal is.
Bognár Bulcsut átszervezésre hivatkozva bocsátották el a nyáron, nem sokkal azután, hogy egy LMBTQ-témát feldolgozó kutatásáról az egyetem úgy gondolta, sérti a „katolikus szellemiséget”.
A klubok aránytalannak tartják a rájuk a szurkolóik viselkedése miatt kiszabott büntetéseket.
A Győr két színes bőrű játékosát érte atrocitás.
A pápa első interjújában a növekvő társadalmi igazságtalanságokról, a vezérigazgatók és a munkások fizetése közötti különbségekről beszélt, de azt is elárulta, hogyan érzi magát a katolikus egyház vezetőjének szerepében.
A Fradi elnöke arra kéri a szövetséget, hogy ha lehet, a játékosaikat se használják egy ilyen nívótlan kampányfilmhez.
A rendőrség nyomozást indított az ügyben.
A miniszterelnök politikai igazgatója a szövetség legújabb kisfilmjét kritizálta.
Válságok sorozata sújtotta a mai negyvenes-ötvenes korosztályt, akik gyerekeik és szüleik közé szorulva próbálnak talpon maradni, ráadásul a nyugdíjrendszer összeomlása is őket fenyegeti a leginkább. Még ha figyelnek is arra, hogy egyensúlyt tartsanak a munka és a magánélet között, akkor is kevésbé tudnak boldogok lenni a kutatások alapján. Az elfelejtett X generáció gazdasági hátrányait pedig a számok is igazolják.
Először Kósa Lajos hadat üzent Legolásznak, Banánvirágnak és a beceneveknek, majd jogszabályba foglalták, hogy a jövőben miniszteri rendeletben rendelkeznek a választható utónevekről. Aztán a kulturális miniszter immár „az évszázados kulturális hagyomány” és „a nemzeti identitás erősítése” jegyében rendelkezett, majd megsértődött, és féknyúzozni kezdett. A beígért „valódi magyar kontrollra” még várni kell, de nagyon úgy tűnik, a liberális névadás szellemét nehéz lesz visszazárni a palackba. Ezt demonstráljuk az alábbi kvízzel.
Lassan megszokottá válik, hogy a hatalomhoz közeli politikusok, üzletemberek, valamint családtagjaik magánrepülőkön, jachtokon, több milliós ruhákban tűnnek fel. Egy friss felmérés szerint azonban a magyar társadalom harmada kifejezetten elítéli a „luxizást”, és csak minden negyedik ember tartja menőnek a fényűző életmódot.
Egy álruhás formatervező, a gyermekét elveszítő írónő és egy téves telefonhívás nyomán az ősellenségben barátra lelő zsidó asszony is fontos szerepet játszott az empátia történetében.
A szövetség mindenképpen el akarja kerülni, hogy a válogatott zárt kapuk mögött legyen kénytelen játszani.
Egy civil csoport még az utolsó napokban is megpróbálta megakadályozni, hogy a Mohrenstrasse szombattól egy Ghánában született német filozófus nevét viselje.
Hiába magyar állampolgár a születendő gyerek, nincs kivétel. Az ügyvéd szerint jogsértő a hazai gyakorlat.
Közel három évtizede szervez közös adománygyűjtő akciókat a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és a SPAR Magyarország: az idei tanévkezdéshez kapcsolódva 2025. augusztus 21–24. között vásárolhatnak iskolaszereket vagy adománykártyákat azok, akik segíteni szeretnének. Arról, miként alakult ez az iskolakezdési adománygyűjtés az elmúlt évek folyamán, és mit jelentenek az új tanszerek a rászorulóknak, Romhányi Tamással, a Szeretetszolgálat kommunikációs vezetőjével beszélgettünk.
Megoldást jelenthet a magányra, de segíthet a kiégéssel és a depresszióval küzdőknek is visszatalálni magukhoz és másokhoz, emellett a fizikai egészséghez is hozzájárulhat az önkénteskedés, amit a magyarok jelentős része is művel. Pszichológussal beszélgettünk arról, miért jó érzés másoknak segíteni, és hogy kiknek ajánlott az önkéntes tevékenység.
A civilek túlnyomó többsége szerint egyáltalán nem veszélyeztetik a külföldi források a szuverenitást.
