Reflektorfényben a vagyonadó
A téma rekordgyorsasággal került terítékre. A kormányzati szándék egyértelmű.
Bár a vagyonkoncentráció az elmúlt években világjelenség lett, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss Megtakarítási jelentése alapján Magyarországon – más országokhoz képest is – intenzív mértékű a vagyonkoncentráció. A jegybank legfrissebb adatai alapján a magyar háztartások pénzügyi vagyonának 72 százaléka összpontosul a lakosság legfelső tizedénél – Szlovákiában 70 százalék alatti, Németországban 60 százalék körüli ez az arány.
Magyarországon a társadalom nettó vagyon szerinti alsó fele a pénzügyi vagyonnak mindössze 5 százalékát birtokolja,
míg például Szlovákiában 12, Ausztriában 8 százalékos ez az arány.
A Blochamps szakértői már korábban figyelmeztettek, hogy
a megtakarítások impozáns gyarapodásáról szóló hírek megtévesztők lehetnek, mert a gyarapodás java része egy szűk elitnél csapódik le.
„A számok mögé nézve világos, hogy a legfelső vagyondecilist (tizedet) képviselő gazdagok között is csak a leggazdagabb alig 1 százalék, néhány tízezer ember vagyona gyarapszik igazán” – emelte ki Karagich István, a Blochamps Capital ügyvezetője.
A leggazdagabb 100 magyar (a népesség 0,001%-a) a háztartások pénzügyi vagyonának már több mint 13 százalékát birtokolja, míg ez az arány 2005-ben még csak 2,5 százalék volt.
A hazai megtakarítások döntő része tehát továbbra is a vagyonosoknál halmozódik fel, miközben a háztartások bő harmadának semmilyen érdemi pénzügyi tartaléka nincs. 2020-hoz képest
minden jövedelmi tizedben nőtt azoknak a háztartásoknak az aránya, amelyeknek a pénzügyi vagyona nem éri el az egyhavi fogyasztásuk értékét.
A legszegényebb három decilisben ez az arány ismét 40 százalék fölé emelkedett, és még a hatodik decilisig bezárólag is 30 százalék feletti azok aránya, akiknek kevesebb megtakarításuk van, mint amennyi egyhavi kiadásuk fedezéséhez szükséges.
Ételosztás a Népligetben
Túry Gergely
A vagyonkoncentráció a következő években tovább fog növekedni – állítja előrejelzésük alapján a Blochamps szakembere. Karagich István szerint a leggazdagabb, privátbanki ügyfélkörben 2025 és 2028 között várhatóan 65 százalékkal gyarapodik a vagyon, míg az affluens (prémium) megtakarítói szegmensben 50 százalékos növekedést valószínűsít a kutatásuk. Ez azt vetíti előre, hogy a felső vagyoni tizeden belül is a szűk szupergazdag réteg halmozza majd fel a többletvagyon túlnyomó részét.
A tendencia tehát a vagyoni olló további nyílását ígéri: a társadalom leggazdagabb néhány százaléka kiemelkedő ütemben gazdagodik,
miközben a tehetős középrétegek lényegesen mérsékeltebb gyarapodásra számíthatnak. Valóban a milliárdosokon belül is tovább nyílik az olló – a Blochamps adatai szerint például 2015-ben 120 személynek volt tízmilliárd forint feletti vagyona, 2025-re viszont már 250 fő tartozott ide, eközben a százmilliárdosok száma 10 év alatt 6-ról 25-re ugrott. Bár a vagyonkoncentráció a világ egészére igaz, ám a magyar elit vagyonosodásának üteme lényegesen gyorsabb, mint a világ dollármilliárdosainak átlagosan 2,3-szoros vagyonnövekedése.
