Szombatra ellepték a választási plakátok a köztereket, a lámpa- és villanyoszlopokat, egyes helyeken még a közlekedési táblák póznáit is. Erre lehetett számítani, február 21-én, a választás előtti 50. napon hivatalosan is elindult a kampányidőszak, amely során – többek között – a plakátolásra is lehetőség nyílik.
A választások előtt jellemző koreográfia sokaknak okozhat bosszúságot, pláne, ha a sűrűn kihelyezett plakátok a vizuális környezetszennyezés mellett balesetveszélyesek is. Kiváló példa erre Újlipótváros, ahol a gyalogosan elindulók Kovács Balázs Norbert fejét kénytelenek kerülgetni, mert több helyen térd- vagy fejmagasságban sikerült azt elhelyezni. A szűk utcák és viszonylag nagy hirdetmények miatt ráadásul több helyen előfordulhat, hogy a zebrára lépő gyalogos kilátását is akadályozzák, illetve takarják őt az autósok elől, akiknek akár a figyelmét is elvonhatja egy közvetlenül a közlekedési tábla alá kihelyezett hirdetés.
Fejmagasságban elhelyezett plakátok – a zebrának egyetlen sarka sem maradhatott ki
Cabrera Martin
De miért?
A Budapest Közút Zrt. – a 2024-es Európai Parlamenti és önkormányzati választásokhoz hasonlóan – idén is kiadott egy figyelmeztetést. Azt írták: a közutak mellett, a jelzőtáblák és jelzőlámpák kihelyezési sávjába (a szegélytől 2 méteres távolságon belül és a járdaszinttől 4 méteres magasság alatt) kihelyezett plakátokat a balesetek megelőzése érdekében eltávolíthatják.
A 2012 óta hatályos GKM (Gazdasági és Közlekedési Minisztérium) rendelet leszögezi, hogy
Tilos közúti jelzésen, annak tartóelemén, vagy bármely más, a forgalom szabályozására szolgáló berendezésen olyan jelet, feliratot vagy tárgyat elhelyezni, amely nem kapcsolódik a szóban forgó jelzés vagy berendezés céljához.
Ez alapján eleve nem lehetne választási plakátot kifüggeszteni a különböző közlekedési táblák, illetve lámpák oszlopaira, ugyanakkor a minisztérium rendeletét a magasabb rendű törvényként felülírja a választási jogszabály – hívja fel a figyelmet Döbrentey Dániel, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) választási szakértője. Ez ugyanis nem tiltja a plakátok elhelyezését ezeken a helyeken, ugyanakkor a közlekedésbiztonságot nem veszélyeztetheti az elhelyezés,
tehát a táblákat nem takarhatják le, a forgalom résztvevőit nem zavarhatják meg a plakátok.
A választási törvény a plakátolás szabályait is rendezi, e szerint plakátnak minősül minden olyan falragasz, felirat, szórólap, vetített kép vagy embléma – mérettől függetlenül –, ami a választásokhoz kapcsolódik.
Országgyűlési választási plakát Budapesten – itt legalább el lehet férni alatta
Cabrera Martin
Ilyen hirdetményeket a jelöltek, illetve a jelölő szervezetek mindenféle engedély és bejelentés nélkül készíthetnek (korábban, amíg a kampányköltésnek volt felső határa, akkor a pártoknak még arra figyelni kellett, hogy a végén azért el tudjanak számolni, de idén már ezzel nem kell foglalkozniuk). Az egyetlen megszorítás, hogy fel kell rajta tüntetni a kiadó nevét, székhelyét és a kiadásért felelős személy nevét.
A törvény úgy fogalmaz, hogy pár kivételtől eltekintve ezek a plakátok korlátozás nélkül elhelyezhetők – ezek a kivételek azonban nagyjából minden elérhető felületre rendelkeznek valamilyen kitétellel.
Nem lehet választási plakátot elhelyezni:
védett műemléki értéken;
védett örökségi elemen;
építészeti örökség védett elemén;
védett természeti területen és értéken;
állami, vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen, valamint azon belül.
Ahogy a törvény fogalmaz, magántulajdonban álló „dolgon” csak a bérlő vagy tulajdonos; állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő „dolgon” pedig csak a vagyonkezelő előzetes, írásbeli engedélyével lehet plakátot kihelyezni.
Mindez azt jelenti, hogy lényegében nincs olyan felület, ahova tényleg teljesen szabadon lehet plakátolni, hiszen minden villanyoszlop, kerítés, fa, de lényegében bármilyen, közterületen álló objektum valakinek a tulajdona. Ez komoly megszorítás a korábban bevett vadplakátoláshoz képest, amit a 2018-as választások után szüntettek meg ezzel a módosítással
– mondja Döbrentey Dániel.
Hozzáteszi, manapság jellemző gyakorlat, hogy a legtöbb önkormányzat, vagy éppen a villanyoszlopok esetén a vagyonkezelő (jellemzően a közműszolgáltatók) is meg szokták adni ezt a hozzájárulást. Gyakran előfordul az is, hogy a választási kampányra külön farostlapokból ácsolt építményeket ácsolnak, melyeken fel is tüntetik, hogy azt kifejezetten a választási plakátok kihelyezésére hozták létre. Ez bár nem névre (vagy szervezetnek szóló) engedély, mégis kimeríti az előzetes írásbeli engedély kitételt, mondja a szakértő. Emellett hivatalosan él a diszkrimináció tilalma is – azaz, ha valaki egy pártnak megadja a hozzájárulást, a többinek is meg kell, a tulajdonos, vagyonkezelő nem tehet különbséget az egyes indulók között azzal, hogy valakinek engedi, másnak nem engedi a plakátolást.
Leszedett, megrongált plakátok Újlipótvárosban 2026. február 25-én
HVG
Kedden a Telex megírta, hogy Újlipótvárosban, a Pannónia utcában egy 150 méteres szakaszon Kovács Balázs Norbert arcképét sikerült úgy hatvannégyszer kiplakátolni, hogy arra nem kaptak engedélyt. „A tulajdonunkban lévő virágtartó oszlopokra nem adtunk engedélyt egyetlen jelölő szervezetnek sem. Az engedély nélkül elhelyezett plakátok eltávolítására felszólítjuk a jelölő szervezetet” – írta a lap megkeresésére az önkormányzat.
Hogy a kérés ért-e célba, vagy a helyi Facebook-csoportban már a plakátok leszedésére szerveződő lakosok intézkedtek-e, azt nem tudni, de az biztos, hogy szerda délelőttre több plakát eltűnt, egyes helyeken halomba rakva álltak az utcán, pár a Pozsonyi utca sarkán lévő kutyavécébe is jutott. A plakátokat egyébként a lakosok nem szedhetik le, akkor sem, ha a jelölt azt engedély nélkül rakta ki, mivel ezzel rongálást követnek el. Értesüléseink Újlipótvárosban a rendőrség vizsgálja is a plakátrongálásokat.
A plakátolás okozta feszültséget jól jelzi, hogy már atrocitásokra is sor került, Ferencz Orsolya fideszes képviselőjelölt tett közzé videót arról, amin egy plakátrongáló rátámad az őt számonkérő járókelőre.
Megrongált választási plakát Budapesten
Cabrera Martin
A választási törvény előírja azt is, hogy a kihelyezett plakátokat tilos megrongálni vagy letakarni – akár másik választási plakát ráragasztásával.
Ki tehet bejelentést?
A TASZ szakértője kitér arra is: bár sok a szabály, azok betartását hivatalból senki nem ellenőrzi. A választási bizottság csak akkor jár el, ha szabálytalanságról bejelentést kap.
A bejelentésre lehetősége van bármely, a központi névjegyzékben szereplő választópolgárnak, jelöltnek, jelölő szervezetnek, vagy az ügyben érintett természetes illetve jogi személyeknek.
A bejelentést (hivatalosan kifogást) írásban lehet benyújtani, a panaszban fel kell tüntetni a szabálysértést, és annak bizonyítékát. Emellett szerepelnie kell a benyújtó nevének, lakcímének (szervezet esetén a székhelynek), valamint a bejelentő személyi azonosító számának.
A Mi Hazánk sem maradhat ki a zebrán plakátolásból
Cabrera Martin
A külföldön élő, magyarországi lakcímmel nem rendelkező választópolgár elől sincs elzárva a panasz benyújtásának lehetősége, ebben az esetben a személyazonosságot igazoló dokumentum típusát és számát kell megadni. Szervezeteknek pedig a bírósági nyilvántartásba vételi számot, vagy a törzskönyvi számot kell feltüntetni.
Alacsonyan elhelyezett plakátok, hogy az is biztosan lássa, aki esetleg leszegett fejjel sétál
Cabrera Martin
A feltételeket szigorúan veszik, ha egy bejelentés nem felel meg a formai követelményeknek, vizsgálat nélkül elutasítják. A kifogással az illetékes választási bizottságot kell keresni, ugyanakkor a jogszabály ezen a téren viszonylag megengedő. Ha az adott választási bizottság nem illetékes, akkor a panaszt egy napon belül továbbítania kell az illetékes választási bizottsághoz.
Ha a választási bizottság törvénysértést talál, akkor – azon túl, hogy megállapítja a szabálysértés tényét, illetve eltiltja az elkövetőt a szabálytalan magatartás folytatásától – bírságot szabhat ki bizonyos jogsértések esetén. Ennek minimumát nem tünteti fel a törvény, a maximumát viszont igen: természetes személy esetében a minimálbér ötszöröse (1 614 000 Ft), minden más esetben pedig a minimálbér tizenötszöröse (4 842 000 Ft) lehet a kiszabott büntetés.
Nyitókép: HVG / Cabrera Martin
