Perfelvételi eljárást tartott a Fővárosi Törvényszék szerdán abban az ügyben, melyet a Pázmány Péter Katolikus Egyetem egy oktatója, Bognár Bulcsu indított kirúgása után. A Kommunikáció- és Médiatudományi intézet korábbi docense a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) segítségével perelte be az egyetemet, mert úgy gondolja, az intézmény megsértette az egyenlő bánásmódról szóló törvényt.
Bognár Bulcsu társszerzője volt egy, az év első felében megjelent, az LMBTQ-közösséggel foglalkozó tanulmánynak, amelyet egy vallási tematikájú nemzetközi folyóirat publikált. A nemzetközi publikációkért jellemzően a Pázmány juttatásban részesíti munkavállalóit, ezt az igényét februárban Bognár is benyújtotta, alig két héttel később azonban megjelent egy dékáni utasítás, amely kizárta „a katolikus szellemiséget sértő” tanulmányokat a honoráriumot érő körből. Áprilisban erre a módosításra hivatkozva értesítették arról Bognárt, hogy nem kap pénzt a tanulmányért, majd június 23-án kézhez kapta felmentését. Menesztése után az egyetem végül kifizette a publikáció után járó, 720 ezer forintos juttatást.
Bognár Bulcsu a bíróságon
Reviczky Zsolt
Bognárék keresetükben azzal érvelnek, a docenst a publikációja, valamint az az alapján „vélt világnézete” miatt bocsátották el, de az egyetem a felmondásban és a bíróságon is azt állította, létszámcsökkentés és átszervezés állt a háttérben. A TASZ ügyvédje a bíróságon azt állította, Bognárt megtorlásként rúgták ki, amiért kifogásolta az őt ért hátrányos megkülönböztetést, amikor nem kapott pénzt a tanulmány után. Biztosak benne, hogy az oktatót a „munkajoggal össze nem függő okból” érte hátrány, az a védett tulajdonságával – vagyis világnézetével – függött össze.
Ezzel szemben az egyetem jogi képviselője kitartott amellett, hogy a felmondást a létszámcsökkentés indokolta, Bognár pedig egy „általa elképzelt indok” alapján indított pert. A docens felvetésre, hogy a Pázmány más tanszékein nem történt leépítés, nem tud másról, akit elbocsátottak volna, az egyetem azt állította, az átszervezés „mindenhol érvényesült, csak máshol nem járt munkaviszony megszüntetésével”. Hozzátették, Bognár „nem tudja valószínűsíteni, hogy hátrányos megkülönböztetés érte”, hiszen a tanulmánynak – álláspontjuk szerint – semmi köze nem volt munkaviszonya megszüntetéséhez.
Reviczky Zsolt
Az ügyet bonyolítja, hogy a Pázmány oktatói munkaköri leírásuk szerint kötelesek tiszteletben tartani az egyetem katolikus szellemiségét. Emiatt az intézményt képviselő ügyvéd kitért arra is, hogy még ha valószínűsíthető is lenne, hogy a Bognár által írt publikációnak köze volt a kirúgásához, akkor sem ítélhetnék el őket az egyenlő bánásmód követelmények megsértése miatt, hiszen a vonatkozó törvény egy részlete kimentést ad ez alól. Ez utóbbi kitétel miatt kisebb jogvita bontakozott ki a tárgyalóteremben.
A bírónő ugyanis jelezte, az egyetem egymást kizáró körülményekre hivatkozik, és jó lenne, ha tisztáznák, melyik álláspontot képviselik. Mint mondta, három lehetőség állhat fenn, ha az egyenlő bánásmód megsértését vizsgálják: vagy nem bizonyítható, hogy annak sértettje védett csoporthoz tartozik és hátrányt szenvedett, vagy védett csoporthoz tartozik és érte hátrány, de a kettő között nincsen összefüggés, vagy pedig van összefüggés, de bizonyítható, hogy a munkáltató nem volt köteles megtartani az egyenlő bánásmód követelményét.
Válaszában a Pázmány ügyvédje tisztázta, szerintük az ügyben nem is indokolt vizsgálni, hogy sérült-e Bognár egyenlő bánásmódhoz való joga, de ha erre kerül a sor, a harmadik lehetőség mellett fognak érvelni, hiszen a törvény szerint „nem jelenti az egyenlő bánásmód követelményének megsértését a vallási vagy más világnézeti meggyőződésen (…) alapuló, a szervezet jellegét alapvetően meghatározó szellemiségből közvetlenül adódó, (…) arányos és valós foglalkoztatási követelményen alapuló megkülönböztetés”.
Bognár ügyvédje szerint az, hogy az egyetem erre a passzusra hivatkozik, arra utal, hogy a felmondásra valójában nem a létszámcsökkentés miatt került sor. „Elég erős felperesi csúsztatást érzek” – kommentálta ezt a Pázmány ügyvédje, szerinte attól, hogy már előre cáfolnak, nem jelenti azt, hogy világnézeti különbségek miatt rúgták ki Bognárt.
LMBTQ-témák a Pázmányon
Érdekesség, hogy az egyetemen nyáron egy másik botrány is kirobbant amiatt, hogy oktatók az LMBTQ-közösséggel kapcsolatban jelentettek meg egy írást. A Pszichológiai Intézet három munkatársával szemben ugyanis egy, a HVG-ben megjelent cikkük nyomán rendeltek el etikai eljárást, az erről szóló értesítést éppen aznap kapták meg, amikor Bognár Bulcsut kirúgták. Ugyancsak közös motívum a két esetben, hogy az egyik pszichológus, Zsila Ágnes sem kapott juttatást olyan publikáció után, amely az LMBTQ-közösséggel foglalkozott és Bognárhoz hasonlóan, többszöri érdeklődés után sem kapott tájékoztatást arról, tanulmánya miért nem egyeztethető össze a katolikus világnézettel. A Pázmány szerint a két ügy között nincs összefüggés, a pszichológusokat a vizsgálat lezárultával nem bocsátották el, ők maguk döntöttek úgy, hogy felmondanak. Bognár szerint azonban mind a négyüket „egy kalap alatt kezelték”, kollégáit várhatóan tanúként hallgatja majd meg a bíróság.
„18 év alatt soha nem volt velem szemben panasz, a tevékenységem nem sértette se az egyetemet, se az egyházat” – mondta vallomásában Bognár. Érthetetlen számára, hogy a Pázmány gazdasági és versenyképességi szempontokra hivatkozva szüntette meg a munkaviszonyát, hiszen a Kommunikáció- és Médiatudományi Intézet nagyjából tíz főállású oktatójából egyedül neki van társadalomtudományi végzettsége, valamint a legnagyobb tudományos teljesítményt is ő nyújtotta.
„Az egyetem gazdasági versenyképességét nem segíti, hogy a legmagasabban kvalifikált oktatót bocsátják el, ez a hivatkozás minden alapot nélkülöz” – tette hozzá, majd kitért arra is, a korábban őt foglalkoztató intézet a második legtöbb hallgatóval rendelkezik, évente 100-120 fős évfolyamok indulnak, ezzel az egyetem bevételeihez is nagyban hozzájárulnak, miközben az alkalmazotti létszám alacsonynak számít. Megjegyezte, az intézetvezető Kovács Ákos a kirúgás előtt sem szóban, sem írásban, se neki, se másoknak nem jelzett olyat, hogy átszervezés várható.
Reviczky Zsolt
Bognár a bíróságon kitért arra is, pontosan miről szólt az a – Kmetty Zoltán társadalomstatisztikussal közösen írt – publikáció, amely miatt állítása szerint menesztették az egyetemről. Az értékszociológiai kutatásban összesen hat európai országban vizsgálták, harminc év alatt hogyan változott a társadalom viszonya az LMBTQ-közösséghez tartozó emberekhez. Megállapították, hogy egy értékrendbeli liberalizálódás zajlott le minden vizsgált országban, így Lengyelországban és Magyarországon is, valamint kitértek arra, hogyan hatott erre a folyamatra az, ha a kisebbséget érintő kérdések identitásképző tényezőként jelentek meg a politikai közbeszédben. Arra jutottak, hogy ahol ez a téma a közbeszéd kiemelt eleme lett, ott a magukat vallásosnak valló emberek lassabban liberalizálódtak, a nem vallásosak viszont gyorsabban, a két csoport közötti különbség pedig nagyobb, mint azokban az országokban, ahol nem vált politikai témává az LMBTQ-közösség helyzete.
Mint mondta, azóta sem kapott választ arra, hogy miben sértette a „katolikus szellemiséget” a tanulmány, hiába írt közel tíz levelet ez ügyben, többek között a dékánnak is. Úgy érzi, a Pázmány ezzel nem tett eleget a válaszadási kötelezettségnek. „A tanulmányban nem szerepel ítélet, minősítés vagy megjegyzés a katolikus egyházról, amit sérelmezhetne az egyetem” – jegyezte meg Bognár.
A docens úgy érzi, a Pázmány a lehető legkorábbi időpontban nyújtotta át neki a felmondását, de azt még megvárták, hogy a vizsgaidőszak lezáruljon, akkor még számítottak a munkájára, pótlása ugyanis komoly kihívást jelentett volna. „A dékáni vezetés rendkívül tart a hallgatók reakciójától. El akarták érni, hogy kimetsszék a hallgatói tiltakozásokat, azért tették a vizsgaidőszak végére a felmondást” – tette hozzá és megjegyezte, a diákok petíciót is kezdeményeztek, melyben menesztésével szemben tiltakoztak, de ezt a dékáni hivatal leállította.
