Reagált a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) a Kneecap Magyarországról való kitiltására. Álláspontjuk szerint – ugyan érzelmileg túlfűtött és végletesen megosztott hangnemben, de – fontos közéleti vita zajlott az északír trió szigetes fellépése miatt.
Ez a vita, minden feszültségével együtt, a demokratikus közélet és a szabad véleménynyilvánítás fontos megnyilvánulása volt. Aztán jött a magyar kormány, és mindent elrontott
– írták. Hozzátették: nem ez az első alkalom, hogy a hatalom legfelsőbb szintjén megfogalmazódik egy politikai akarat, „majd a közigazgatás – látszólag jogi formák mögé bújva – végrehajtja azt”. Példaként a budapesti, palesztin civil áldozatok mellett kiálló tüntetések és a Budapest Pride betiltását hozták (igaz, ez utóbbit végül a fővárosi önkormányzat megszervezte, ami után Karácsony Gergely főpolgármestert gyanúsítottként fogják kihallgatni).
„A Kneecap esetében nemzetbiztonsági kockázatra hivatkozva hozott kitiltó határozatot az idegenrendészeti hatóság. Hogy valóban volt-e ilyen kockázat, nem tudhatjuk, mert a határozat indoklása nem ismerhető meg. Lehet, hogy van nemzetbiztonsági kockázata a fellépésüknek, de az is lehet, hogy nincs. A jelenlegi igazságszolgáltatási rendszerben, a bíróságok – és különösen a Kúria – függetlenségének meggyengülése és a nemzetbiztonsági érvekre való hivatkozás közepette ezt nem lehet megbízhatóan kideríteni” – fogalmaztak a jogvédők.
Szerintük mindez nem a Kneecap vagy a közönségük, hanem a magyar állampolgárok vesztesége. A nemzetbiztonság és a szólásszabadság konfliktusa csak látszólagos, hiszen a főbb probléma, hogy egy olyan rendszer működését látjuk, amelyben a politikai akaratot végrehajtó állami döntéseket nem lehet a bíróságokon hatékonyan vitatni. „Nem azért szólalunk fel, hogy a Kneecap felléphessen egy üzleti vállalkozásként működtetett zenei fesztiválon. Azért dolgozunk, hogy Magyarországon ne politikai önkénytől vezérelten, hanem csakis kiszámítható és pártatlan eljárásokban lehessen olyan alapvető jogokat korlátozni, mint a szólásszabadság” – zárták a közleményüket, kiemelve: ha a Kneecap fellépése végül tiltakozó petíció nyomán hiúsul meg, nem szólaltak volna fel.
Mint arról korábban mi is részletesen beszámoltunk, az északír együttes körüli botrány tavasszal kezdődött, amikor egyik tagjukat terrorizmussal vádolták meg, miután egyik koncertjükön a Hezbollah terrorszervezet zászlaját lengették a színpadon. A szókimondó és direkt megosztó szövegeket előadó formáció a Szigeten is fellépett volna, ez ellen először Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter szólalt fel a kormány oldaláról.
Bóka később személyesen is felkereste a Sziget szervezőit az ügyben, civilek pedig a fesztivál helyszínén tüntettek a zenekar fellépése ellen. Nem sokkal később több mint 150 magyar művész írt alá tiltakozó petíciót (amelyet Óbuda polgármestere is támogat), a Sziget főszervezője pedig arról írt a HVG-nek: az ügyben nincs jó válasz.
Csütörtökön aztán a Magyar Nemzet írta meg, hogy a kormány kitiltja a zenekar tagjait az országból. Értesülésüket később megerősítették és Orbán Viktor pénteki reggeli rádióinterjújában is szóba került. A miniszterelnök – saját elmondása szerint – nagyon zabos lett a helyzet miatt.
A zenekar a tiltás hírére felindultan reagált. Mi pedig megpróbáltunk utána járni annak, mire számíthatnak, ha esetleg bíróság előtt támadnák meg a kormány döntését:
Nyitókép: AFP / Sooc / Dimitris Kapantais
