Európának nagyobb szerepet kell vállalnia a NATO-ban, miután Donald Trump visszatért – mondta Kaja Kallas, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője az Európai Védelmi Ügynökség konferenciáján. Szerinte az amerikai elnök úgy rázta fel a transzatlanti kapcsolatokat, hogy közben egyre fokozódik a feszültség Washingtonnal. Brüsszel mindent megtett a jó viszony érdekében, hogy az USA tovább támogassa Ukrajnát, ám Trump számára fontosabb Grönland megszerzése, folytatta.
„Hadd legyek világos: erős transzatlanti kapcsolatokat akarunk (…), de Európának alkalmazkodnia kell az új realitásokhoz, miszerint ez már nem Washington elsődleges szempontja” – fogalmazott. Úgy látja, hogy az USA elfordulása Európától nem ideiglenes jelenség, hanem régóta tartó, strukturális változás.
Európának össze kell szednie magát – a történelem során egyetlen nagyhatalom sem maradt fenn úgy, hogy kiszervezte másnak a túlélése zálogát
– jelentette ki.
„A NATO-nak európaibbá kell válnia” – tette hozzá. Szerinte Oroszország hosszú távon fenyegetés, az őt támogató Kína pedig kihívást jelent, amit a teljesen kiszámíthatatlan Közel-Kelet megoldatlan problémái tetéznek.
Méltatta Mark Carney kanadai miniszterelnök davosi beszédét, aki realista fordulattal egy Amerikától távolodó, pragmatikus utat jelölt ki a demokratikus nyugati országok számára. Kallas hangsúlyozta: a változás tartós lesz, az új világrendet a nagyhatalmi politika, az erő joga, a kényszerítés és a befolyási övezetek fogják meghatározni.
A kanadai miniszterelnök egyetlenegyszer sem ejtette ki Donald Trump nevét, mégis egy olyan doktrínát vázolt fel a Világgazdasági Fórumon, amely abból indul ki, hogy az amerikai elnököt nem lehet „kezelni”, hogy a világ lényegében egy trollal áll szemben, aki szétveri az elmúlt nyolc évtized „kollektív problémamegoldásának építményét”. Carney-t nem azért tapsolták állva, mert ezt kimondta, hanem azért, mert megoldást is javasolt a problémára.
Az Európai Bizottság alelnöke szerint a blokk erőfeszítéseit többek között olyan tényezők nehezítik, mint a külpolitikai megosztottság, a fragmentált védelmi ipar és az alacsony védelmi kiadások (amit Trump is rendszerint szóvá tesz, és csak az ő unszolására kezdtek emelkedni).
Andrius Kubilius védelmi biztos szerint az EU egy „alvó óriás” – felkelteni biztonságpolitikai autonómiával lehet.
Mark Rutte NATO-főtitkár szerint viszont ez még messze van. Hétfőn, az Európai Parlamentben mondott beszédében kijelentette: Európa nem tudná megvédeni magát egy orosz támadással szemben az USA nélkül.
Papíron Európa az USA nélkül sem gyenge katonailag, ami a hagyományos hadieszközöket illeti, de az amerikaiak kritikus képességei rövid távon kiválthatatlanok. HVG-Ténytár.
