A korábbi uniós biztos, jelenleg közigazgatási miniszter Navracsics Tibor arról beszélt, hogy háttérbe szorulnak az EU intézményei, és bár jelentősen csökken a jelentősége, a közös hatáskörbe tartozó szakpolitikák miatt megkerülhetetlen marad a multilateralizmus, amíg tart a tagállamok lojalitása. Trump eddigi tevékenységének legnagyobb vesztese Európa, azt viszont nem tudja, hogy ezen belül Magyarország számíthat-e pozitív megkülönböztetésre.
Az EU tagállamai Donald Trump amerikai elnök új külpolitikájához igazodva át fognak állni a kétoldalú kapcsolatokra az Egyesült államokkal és EU intézményei lehetnek Trump legnagyobb vesztesei – jósolta Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter, volt EU-biztos az Inforádiónak adott interjújában.
A Trump-sokk megérkezett Európába is, amit leglátványosabban J.D. Vance müncheni beszédje mutatott be, míg Washington béketeremtési törekvései kihagynák Európát az alkufolyamatból. A miniszter azt boncolgatta, hogy milyen hatása lehet a transzatlanti kapcsolatokra Trump érkezésének.
Navracsics szerint még Trump előző ciklusában sem volt ennyire hangsúlyos a bilateralizmus, akkor még tartotta a kapcsolatot az uniós intézményekkel, amit most látványosan tagad meg.
Annak ellenére, hogy az EU intézményrendszerének visszaszorulását vizionálja, azt is megjegyzi a volt biztos, hogy vannak olyan szakpolitikák, amelyek kizárólagos uniós hatáskörbe tartoznak, például a külkereskedelem. „Itt egy nagy kérdés, hogy törik-e az Európai Unió egysége, vagy pedig a tagállamok az alapvető lojalitást megőrzik”, ahogy azt is kritikusnak tartja, hogy Brüsszel milyen viszonyrendszert alakít ki Kínával.
Mert „ami eddig kibontakozni látszik, az az Unió súlyos veresége”. Amikor Trump bejelenti, hogy Európa nem vesz részt a békét előkészítő tárgyalásokon és erre csak annyit tudnak reagálni Európa vezetői a párizsi találkozó után, hogy rögzítik: nem mindenben értenek egyet, egy súlyos vereség – indokolja.
Navracsics szerint az európaiak egy része ennek ellenére nem fog a blokkal együtt beleállni a konfliktusba az USA-val szemben, „gyanúsítottat” is megnevezett: „Lengyelország szerintem, ha választania kell most abban, hogy kapjon egy erősebb biztonságpolitikai, védelmi támogatást és szorosabb kapcsolatot az Egyesült Államoktól, vagy pedig az Európai Bizottságtól várja a sorsa jobbra fordulását, akkor némi hezitálás után az előbbi mellett fog dönteni.”
Az amerikai elvárások kapcsán Navracsics úgy véli, hogy a Trump által hangoztatott GDP-arányos ötszázalékos védelmi kiadás rövid távon teljesíthetetlen. Magyarország és a többi EU-tagállam számára „biztos, hogy ez egy nehéz költségvetési tervezésű feladat lesz” – vélekedik. „Azzal számolok, hogy ha Trump most ragaszkodik az öt százalékhoz, akkor egy középtávú felzárkózás indul el az öt százalék irányába.”
„Donald Trump elnöki politikájának a sikerességét vagy idegesítő voltát (…) részben éppen az magyarázza, hogy kiszámíthatatlan” – válaszolta arra a kérdésre, hogy Amerika kivételezhet-e a vele jó viszonyt ápoló európaiakkal, például a jelenlegi magyar kormánnyal.
„Az, hogy az USA elnöke kiszámíthatatlan és váratlan fordulatokkal teli politikát űz, az ugyanúgy egy tudatos stratégia része, mint korábban a kiszámíthatóságra való törekvés” – vélekedik.
A magyar mesterségesintelligencia-szuverenitás irreális, a kis országok szűk szakterületi MI-fejlesztésekben lehetnek sikeresek. A kormány most már mintha tényleg komolyan venné az MI-t, de a politikai klíma (bevándorlásellenesség, keresztény fundamentalizmus, elszigetelődés az EU-tól) aligha kedvez egy alapjaiban nemzetközi iparág fejlesztésének. Ahogy a kormánystruktúra instabilitása sem.
Újabb fotót hozott a független országgyűlési képviselő.
Sokan rég elfeledett korok és távoli országok problémájának hiszik, de minap Európában is megjelent.
Szaporodnak a helyi önazonosság védelme nevében hozott rendeletek.
A miniszterelnök név szerint említette a Harcosok órája című YouTube-csatornának adott interjúban, de az elemző szerint ezzel neki nincs dolga.
