Ránéztek a Mars magjára, aztán jött a meglepetés: becsapódott egy meteor
A jelek szerint 150–200 km-rel kisebb lehet a Mars magjának sugara annál, amit korábban számoltak. A pontosabb eredményeket egy meteorit becsapódásának köszönhetjük.
A jelek szerint 150–200 km-rel kisebb lehet a Mars magjának sugara annál, amit korábban számoltak. A pontosabb eredményeket egy meteorit becsapódásának köszönhetjük.
Kik törődnek jobban a kedvenceikkel? A kutya- vagy macskatulajdonosok? Erre kereste a választ egy új, három európai országban végzett felmérés, és úgy tűnik, előbbi csoport győzedelmeskedett – de azért nem ilyen egyszerű a képlet.
Bizonyára sokak rémálmát élte át egy 64 éves tajvani nő, akinek a fülében egy pók telepedett meg legalább négy napra. A hívatlan vendég a fülben egyszer még vedlett is, de végül nem volt maradása.
Bár már hosszú ideje alapja az ázsiai konyhának a hínár (vagy alga), Európában csak mostanában vált divatos „szuperélelmiszerré”. Azonban nincsen új a nap alatt: egy friss kutatás bebizonyította, hogy a tengeri algát már sok ezer évvel ezelőtt rendszeresen fogyasztották a kontinensünkön.
Az 55 Cancri e felszínén nappal 2247, éjszaka 1127 Celsius-fok van, miközben a vulkánok forró, szénben gazdag gázokat lövellnek ki magukból. A bolygó emiatt villoghat annyira furcsán.
Rövidesen lehet, hogy egy egészségügyi intézményig sem kell majd elmennünk, hogy megkapjuk az influenza elleni védőoltást – azt ugyanis akár otthon, mi magunk is beadhatjuk magunknak.
A Magyar Természetvédők Szövetsége már korábban úgy fogalmazott, hogy a glifozát további használata katasztrofális is lehet az emberiségre nézve – most egy új kutatás rávilágít, hogy a fiatal korban kialakuló leukémiával is összefüggésbe hozható a szer.
Azoknál, akik elkapják a koronavírust, hatszorosára nő az úgynevezett Guillain-Barré-szindróma kialakulásának kockázata. Ez életveszélyes is lehet, ha a légzőszerveket érinti. A koronavírus elleni védőoltás tompítja ezt a hatást.
A nyugati világban élő emberek túlnyomó többsége preferálja a zsírosabb ételeket, és itt nem feltétlenül a tokaszalonnára kell gondolni, hiszen sokszor a turmixban és a fagylaltban is van zsír. Amerikai kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy az agy melyik része felelős ezért a vonzódásért.
Amerikai kutatók a gyakorlatban is hasznossá tehető, rendkívül alacsony fogyasztású víz alatti hálózati és kommunikációs technológiát fejlesztettek, amelyhez egy közel 70 éves fejlesztést hívtak segítségül.
A globális felmelegedés 1,5 Celsius-fokra szorításához a jelenleginél hétszer gyorsabban kell csökkenteni a szén-dioxid-intenzitást – áll a PwC legfrissebb elemzésében. Bár a napenergia-felhasználás 24,4 százalékos, sosem tapasztalt mértékű növekedése biztató, a PwC Net Zero Economy Indexe szerint minden töredékfoknyi felmelegedés megakadályozásáért komoly árat kell fizetnünk.
Fiatal kőzetekben sikerült kimutatniuk amerikai kutatóknak a hélium izotópjait, és ez azt jelenti, hogy az anyag nem az ősi légkörből került oda.
Amerikai kutatók szerint genetikai és környezeti tényezők együttes hatása állhat az autizmus, valamint a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar egyre gyakoribb kialakulása mögött. Most ez utóbbi, vagyis a környezeti tényezők listájára vettek fel két újabb tételt.
Öt éven át kísérték figyelemmel annak az 500 méhnyakrákos nőnek az egészségi állapotát, akiket egy új terápiás programba vontak be. Az eredmény egészen lenyűgöző.
A gyerekek telefonfüggősége, az idősek történelmi félelmei, a közösségi média képernyőhöz szögezési mechanizmusai – csupa olyan tényező, amely a fogékonyaknál lelki bajokat okozhat az újabb közel-keleti válság napjaiban. Traumaszakértő pszichológust kérdeztünk.
A Jupiter egyenlítőjénél, a felhők felett nagyjából 40 km-re találtak egy futóáramlást. Ezt eddig egyik megfigyelő sem vette észre, most a James Webb űrteleszkóppal szúrták ki.
Brit kutatók előrejelzése szerint nincs visszaút, a napenergia egyértelműen dominanciára tör energiatermelésében. Hogy igazán teret nyerjen, ahhoz négy fontos problémát is meg kell oldani. 13 millió ember veszítheti el ezáltal a munkáját világszerte, de ez most kifejezetten jó hír.
Az Apollo-17 űrhajósai által a Földre hozott holdmintát vizsgálták meg az amerikai Northwestern Egyetem kutatói. A munkájuknak köszönhetően közelebb kerülhettünk az égitest valós életkorához.
Becsavarodott hangyákat találtak, ezúttal a szó valóságos értelmében. A kis rovarok ugyanis műanyagszálakba gabalyodtak, és ez egy újabb aspektusból világít rá a műanyagok veszélyeire. Elsőre úgy tűnhet, ez csak a hangyák gondja, de ami az övék, abból nagyon hamar az emberiség problémája lehet.
Egyelőre nem sikerült hozzáférniük a NASA munkatársainak a legnagyobb, a Bennu aszteroidáról származó mintához, ugyanis néhány rögzítőcsavart a hagyományos eljárásokkal nem tudtak eltávolítani a mintákat a Földre visszajuttató szerkezetről.