Mi az a mikrobiom, miből áll, hogyan működik, hogyan lehet csökkenteni annak veszélyét, hogy felborul az egyensúlya? Mi befolyásolja az étvágyat, a hangulatot, a testhőmérsékletet, a szexualitás és az alvást? Professor emeritus szerzőnk segít a laikusoknak is megérteni, miért fontos, hogy tudjunk ezekről.
A miniszterelnöki helyettes szerint „az egyházellenesség szégyenletes ideológia, az irigység pedig csúnya jellemhiba”.
Érdekes következtetésre jutottak amerikai kutatók: megnő a szívbetegségek kockázata azoknál, akik közel laknak gyorséttermekhez, készételeket kínáló üzletekhez, pubokhoz, bárokhoz.
Amerikai kutatók egyszerű, de nagyszerű módszert találtak ki arra, hogy megnézzék, miként hatnak az áramlatok az olvadó sarki jégre.
A D-vitamin fontosságát számos tanulmány hangsúlyozta már, különösen a téli időszakban. Arról azonban megoszlanak a vélemények, hogy mennyi D-vitamint kell legalább bevinni, és egy új publikáció szerint a felnőtteknek 2000 nemzetközi egységet (NE) azaz 50 mikrogrammot is be kell vinniük minden nap a vitaminhiány megelőzésére.
Az EU legfrissebb felmérése is alátámasztja, hogy idehaza semmi jóra nem számíthatunk a tudományos kutatás, az oktatás és a tanulási szabadság területén. És ezt a mai fiatalok pontosan tudják, ezért mondja 57 százalékuk azt, hogy el akarja hagyni az országot – írja szerzőnk, aki közgazdász, parlamenti képviselő, a Párbeszéd-frakció tagja.
32 különböző egészségügyi problémát okozhat az ultrafeldolgozott élelmiszerek fogyasztása – mutat rá egy friss tanulmány.
Óriási evolúciós lépés volt a két lábon járásra történő átállás, és a kutatók még mindig nem tudják pontosan, hogyan is történt ez. Korábban a végtagokra, a vállra, a medencére és a gerinccsontokra összpontosítottak ezzel kapcsolatban, most viszont kiderült, sokkal árulkodóbb lehet a belső fül.
A NASA tudósai megtalálták az eddigi legnagyobb tömegű olyan exobolygót, amelynek sugara kisebb, mint a Föld sugarának kétszerese.
A Napnál mintegy 40 milliószor nehezebb az a szupermasszív fekete lyuk, amelynek nyomai az ősrobbanást követő 764 milliomodik évből jutottak el a mába.
Amerikai kutatóknak sikerült újraprogramozniuk az ázsiai elefántok sejtjeit. Ezek az állatok genetikailag 99,6 százalékban hasonlítanak a mamutokra.
Érdemes különösen körültekintőnek lenni, ha hasmenése van egy kutyának – az ürüléke ugyanis olyan szuperbaktériumokat is tartalmazhat, melyek az emberre rendkívül veszélyesek.
Bazsa György professzor emeritus kutatásában elsősorban az akadémiai év- és névkönyvekre, értesítőkre és almanachokra, valamint az MTA honlapjára támaszkodott.
Az eddigieknél optimistább becsléseket mutatott fel a NASA és a New York-i Columbia Egyetem közös tanulmánya egy esetleges szupervulkán-kitörés következményeiről.
A tisztviselők illetményalapja, amiből korábban a díjakhoz járó pénzjutalmakat kiszámították, 16 éve változatlan.
Az elmúlt két év mintegy 96 olyan tanulmányát nézték át, amelyek a koronavírus-fertőzés gyerekekre gyakorolt hatásával foglalkozott. Íme az eredmény.
Az Egyesült Államokban és Kínában végzett kutatás is ugyanarra az eredményre jutott: több lelkiproblémájuk van azoknak a tizenéveseknek, akiknek sok a testvérük. Azért felesleges messzemenő negatív következtetéseket levonni ebből, ugyanis más kutatások a testvérek pozitív hatását is kiemelték.
Korunk egyik legelterjedtebb szennyezőanyagának tartják a mikroműanyagokat. Vízkészleteink egyre szennyezettebbek tőlük, és ami igazán aggasztó: az egészségre is káros hatással vannak ezek a szemmel gyakran láthatatlan részecskék. Kínai kutatók találtak egy igazán egyszerű módszert, amellyel megszabadulhatunk ettől a veszélytől.
A vakvezető, drogkereső kutyákat gyakran célzottan tenyésztik, és sok éves kemény képzéssel nevelik feladatuk elvégzésére. Amerikai kutatók most azt állítják, hogy tulajdonképpen az egyszerű, kedvtelésből tartott kutyák is képesek egy bravúrra: a Parkinson-kór diagnosztizálására.
