Hatszor indult végrehajtás adóhátralék miatt az ellen a cég ellen, amely a szerdán a Sugárban nyílt, kamunak bizonyult Shein Store mögött áll. Nem csoda, hogy a bolt fénye egy nap alatt megkopott, és csalódott képű vevők lézengenek benne, de legalább Shein-tasakban vihetik el a használt ruhát.
Országonként eltérő okok vannak, de a fenntarthatóság szinte mindenhol a lista vége felé található.
Évről évre egyre több ruhát vásárolunk és dobunk ki, pedig a már nem kellő ruhadarabok jelentős része még tökéletesen hordható. A használt ruhák és a textíliák újrahasznosítására irányuló technológiai lehetőségek egyelőre végesek, és az is kérdés, lesz-e egyáltalán piaca az így készült termékeknek.
Az első pillanattól nyereséget termel az egy éve működő Swappis, ez idő alatt több mint 5 tonna ruha ment már át az alapító, Fritzson-Bajdor Tünde kezei között. A siker nem egyedi: szakértők szerint a használt ruhák piaca pár éven belül lehagyhatja a jelenleg egyeduralkodó fast fashiont is.
Az első pillanattól nyereséget termel az egy éve működő Swappis, ez idő alatt több mint 5 tonna ruha ment már át az alapító, Fritzson-Bajdor Tünde kezei között. A siker nem egyedi: szakértők szerint a használt ruhák piaca pár éven belül lehagyhatja a jelenleg egyeduralkodó fast fashiont is.
A 35 éves újságíró, divatblogger, Mengyán Eszter 2016 októberében elhatározta, hogy egy éven át nem vesz egy új ruhadarabot sem. A kihívás ugyan véget ért, de Eszter azóta is a túlfogyasztásra ösztönző, környezetszennyező, a benne dolgozó, zömmel harmadik világbeli nőket és gyerekeket kizsákmányoló fast fashion alternatíváját kutatja.
Máshová járnak már a spórolni akaró magyar vásárlók.
„Te is szeretted a cuki kis dzsekit, én is szeretni fogom.” Efféle vallomások olvastán inkább barátnők levelezésére gondolna az ember, semmint a használtcikk-piacra – ám a kettő nagyon is jól összehangolható, sőt jövedelmező üzlet lehet belőle.
A turizás jó ideje nem ciki, ráadásul több mint lődörgés nagy alapterületű, hangulattalan áruházi hodályokban. Ha jól csináljuk, inkább kreatív városi vadászat a ruhatárunkat színesebbé varázsló egyedi darabokra. Megnéztünk öt olyan fővárosi turkálót, ahova érdemes betérni, mert tényleg különlegesek és sajátosak.
20 000 000 000 000 forint vagyona van az IKEA alapítójának, a fogához veri a garast, minden ruháját bolhapiacon vette.
A lakásbutikok egy része kényszerből lépett a piacra, s olyan kereskedők működtetik, akik nem tudják kitermelni a hagyományos üzlet bérleti díját, ezért saját otthonukban alakították ki az eladóteret.
A second hand-üzletek választéka és a nemzetközi divatcégek olcsóbb darabjai több éve a legnagyobb konkurenciái egymásnak. Néha valóban nehéz eldöntenünk, hogy egy új, az aktuális divatnak megfelelő, ám némiképp uniformizáló ruhára adjunk ki pénzt, vagy időt és fáradságot nem kímélve különlegesebb, ám használt holmi után nézzünk. Érvek és ellenérvek.
A magyar turkálókban árusított ruhák döntő többsége a brit karitatív boltoknak ingyen adományozott árukészletből származik, amit a brit piac már nem tudott felszívni. Ezeket eleinte Afrikába exportálták, de ma már Kelet-Európa is fő célpont – hangzott el az MR1-Kossuth Rádióban.
A turkáló nem jó szó, a second hand pedig művi. Felkerestük a legjobb budapesti butikokat, ahol levetett, kihízott, másoknak alkalmatlan ruhákat tehetünk magunkévá.
Időről időre elérkezik az az állapot, amikor a kinőtt, megunt, vagy sötét életszakaszainkra emlékeztető ruhadarabjaink alattomosan elkezdik kifúrni a gardrób polcairól azt a tíz ruhát, amit valóban hordunk. Szanálni mindig jó, ma pedig már nem csak a karitatív szervezetek nehezen fellelhető konténerei, vagy a műanyagzsák-penészes pince kombináció létezik alternatívaként. Tippek.
Adócsalás miatt indult eljárás azzal a Fejér megyei céggel szemben, mely a Vöröskeresztre hivatkozva gyűjtött több helyen felállított konténerekben használt ruhát. Az adományok jelentéktelen része került a Vöröskereszthez, a többi ruhát turkálókban eladták.
