A szabadságtól a cenzúráig: a magyar propagandatörvény következményei című jelentés szerint, a törvény megfogalmazása a súlyos szankciókkal párosulva „elrettentő hatást vált ki a vállalatok, hirdetők és médiaszolgáltatók körében, akik a széles körű öncenzúrát választják a szankciók elkerülése érdekében”.

A jelentést alátámasztó kutatásban az Amnesty International részére interjút adók elmagyarázták, hogy a propagandatörvény hogyan korlátozza az LMBTQI-tartalmak elérhetőségét és terjesztését, egyrészt a megtorlástól való félelem, másrészt a súlyos jogi és pénzügyi következmények miatt.

Ezzel először mutat be empirikus bizonyítékokat a homofób és transzfób törvény által okozott jogsértésekre. Az anyagból kiderül, hogy három év alatt hogyan fejtett ki olyan dermesztő hatást a médiában, a reklámiparban és a könyvpiacon, amely széles körben érezhető volt az LMBTQI-csoportok és egyének körében is.

“A propagandatörvény a félelem légkörét hozta létre, és különösen a fiatalok számára korlátozza az információhoz való hozzáférést” – mondta Mihály Eszter, az Amnesty International Magyarország LMBTQI+ jogokkal foglalkozó munkatársa. A homályosan megfogalmazott tilalom pedig félelmet kelt a közoktatás, média, reklámipar és könyvpiac területén dolgozókban. A bírósági eljárásoktól és a kormánypárti médiában zajló lejárató kampányoktól való félelem sokakat megakadályoz abban, hogy a szexuális és nemi kisebbségek helyzetével és jogaival foglalkozó beszélgetésekbe bocsátkozzanak, és információkat osszanak meg ezekben a kérdésekben.

“Az elmúlt évtizedben a magyar kormány és az államilag támogatott média megbélyegző retorikát használva kampányt folytatott az LMBTI emberek jogai ellen, és célba vette a civil társadalom azon tagjait is, akik kiállnak az egyenlőségért.”

Míg a törvényt kezdetben nem érvényesítették széles körben, ez 2023 elején megváltozott, és a hatóságok elkezdtek eljárásokat indítani az LMBTQI szereplőket is tartalmazó könyveket árusító könyvesboltok ellen – írja a dokumentum.

Az Amnesty International kutatása szerint a törvény jogsértő módon korlátozza az emberek véleménynyilvánítás szabadságához való jogát, beleértve a gyermekek és fiatalok információhoz való hozzáférésre vonatkozó jogára. A korlátozás homályos, nem szükséges és arányos, a törvénynek nincs legitim célja, ezért nincs összhangban a nemzetközi emberi jogi előírásokkal.

Mihály Eszter szerint ennek a törvénynek „nincs helye Magyarországon, és hozzájárul az LMBTQI-emberek fokozott megbélyegzéséhez és negatív sztereotípiák rögzüléséhez. Azonnal hatályon kívül kell helyezni, és lépéseket kell tenni az általa okozott károk felszámolására.”