Mi van akkor, amikor valakinek külföldi a foglalkoztatója, mégsem külföldön, hanem Magyarországon biztosított? Milyen bejelentési, bevallási és befizetési kötelezettségei lehetnek az ilyen személyeknek?
2015. márciusban a kormány kilátásba helyezte, hogy tb-támogatásokat csatornáz a gyermekek számára életvégi ellátást nyújtó házakba, de ez máig nem történt meg, így a hasonló intézmények komoly anyagi gondokkal küzdenek. Az egyszeri ötmillió forintos támogatásra is hónapok óta vár az ország első gyermekhospice-központja, a pécsi Dóri Ház.
A nyári szünidei munkát végző diákokat csak akkor illetik meg a társadalombiztosítási ellátások, ezen belül a táppénz és a baleseti táppénz, ha a biztosítási kötelezettséggel járó jogviszonyban alkalmazzák őket. Nem keletkeztet biztosítási jogviszonyt például a diákszövetkezet tagjaként végzett munka.
Bár már nem hatályosak a korkedvezményre vonatkozó előírások, a szerzett jog alapján továbbra is érvényesíteni lehet az ilyen bónuszokat és a korhatár betöltése előtt kapható időskori járandóság.
Több olyan esetről számolt be a PDSZ, amikor az április 20-ai sztrájkban részt vevő tanároknak hetekre szüneteltették, vagy egyáltalán nem állították vissza tb-jogviszonyát; volt, amikor az orvosnál derült ki, hogy az érintett tanárnak nincs biztosítása. A szakszervezet szerint a Magyar Államkincstár így akarja zsarolni a pedagógusokat.
Úgy fest, nem nyugszik bele a kormányzat, hogy talpon maradt néhány magánnyugdíjpénztár. Az Azénpénzem.hu információi szerint már eldőlt, hogy hiába várnak a kasszák a járadékszolgáltatással kapcsolatos jegybanki állásfoglalásra, nem lesz könnyítés. Sőt, a parlament előtt levő törvényjavaslat további szigorításokat tartalmaz. Ezen a téren is.
Ugyanazon a helyen végzett, egyazon munkát ugyanolyan javadalmazás illet meg – a kiküldetésben dolgozó munkavállalók nagyobb védelme érdekében az Európai Unió ennek szellemében módosítja hatályos irányelvét. A változás jelen formájában – az egyes országok közötti bérszintkülönbségek miatt – alapvetően változtathatja meg a kiküldetés és a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzés gyakorlatát. Több kelet-európai állam, köztük Magyarország közös levélben fejezte ki aggodalmát a tervezett változások miatt.
Tállai András írásbeli válaszban oszlatja a homályt a 10+10 milliós ingyenpénz feltételeivel kapcsolatban, több-kevesebb sikerrel.
Bár nem a 2014-es rakétatempóban, de tavaly is combos növekedést mutattak a magánnyugdíjpénztárakban maradt nyugdíjszámlák. Az Azénpénzem.hu számításai szerint a magánnyugdíjpénztárakban a többségnek 5-8 százalékkal nőtt a vagyona.
Nemcsak munkavállalóként, hanem saját céggel is sokan mennének Angliába dolgozni, mert a kisebb adóknak és a barátságosabb környezetnek köszönhetően ugyanolyan üzleti teljesítménnyel sokkal több maradhat a zsebükben. Egy kft.-vel azonban kint nem állnak szóba, ezért angliai bejegyzésű Ltd.-t kell írni a névjegykártyára – ami nem is olyan egyszerű dolog, mint elsőre sokan gondolnák.
Pirosan, kéken, zölden és barnán is villoghat a TAJ-szám az orvosi rendelőben attól függően, hogy rendben van-e a páciens jogosultsága – magyarázta el az InfoRádióban Hegyes Enikő, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár nemzetközi kapcsolatok és jogviszony nyilvántartási főosztály vezetője.
Talán meglepő, de nem Magyarországon a legsanyarúbb a nyugdíjasok sora, a régióban Csehországban még az itteni, vékony ellátásnál is kevesebbre számíthatnak a munkából kiöregedettek. Az ellenkező véglet Ausztria, ahol a minimálnyugdíj tízszerese a magyarnak.
Más lesz a járulékalap, fontos kötelezettség vár a külföldön dolgozókra: számos ponton módosítja a 2015-re szóló adócsomag a társadalombiztosítás szabályait. Az Adózóna mutatja, hogy mi változik a társadalombiztosításban.
Előfordult, hogy nem kaptak ellátást, mert nem volt érvényes a TAJ-számuk.
Évtizedek óta nem sikerült értékelhető eredményre jutni az egészségügyi ellátásban egyébként ugyancsak évtizedek óta jelen lévő – és logikusan meg sem kerülhető – magánfinanszírozás "rendszerbe állításával". Mostanra azonban egyértelmű lett, hogy a hivatalosan továbbra is egybiztosítós modellben a magánpénzek nélkülözhetetlenek, sőt belépésükkel meg lehetne fékezni a csúszópénzek jelenleg teljességgel ellenőrizhetetlen áramlását is, amivel ugyancsak évtizedek óta nem tud mit kezdeni az állami ellátási rendszer.
