Miért veszélyes halogatni a digitalizációt? Cégvezetőként ezeket érdemes átgondolnia!
Aki időben cselekszik, hatékonyabban működik és pályázatokhoz, új piacokhoz is hozzáférhet.
A munkavállalók kiküldetéséről szóló európai irányelv tervezett módosítása számos változást vezet be annak érdekében, hogy a kiküldetésben lévő munkavállalók a tényleges munkavégzés helye szerinti jog minél szélesebb körű védelmét élvezzék. A javaslat szerint az előreláthatóan vagy ténylegesen 24 hónapnál hosszabb időtartamra kiküldött munkavállalókra a kiküldetés helye szerinti szabályokat kell alkalmazni a bér (beleértve a túlóradíjakat), a szabadság, a pihenőidő, a munkabiztonság és minden más, a jogaikat és érdekeiket védő kérdésben - írják a Dobos Zoltán és Fehérváry Ákos, a Kajtár Takács Hegymegi-Barakonyi Baker & McKenzie Ügyvédi Iroda szakértői. A jelenlegi tervezet szerint ugyanakkor nem csupán a munkajogi szabályok alkalmazandók, a fogadó ország társadalombiztosítási előírásait is alkalmazni kell, ott kell teljesíteni a tb-befizetéseket is.
A tervezet előkészítése során feltárt különbségek megszüntetésére irányul az az újítás is, hogy kiterjesztenék az egyenlő bánásmódra vonatkozó követelményt a külföldi munkaerő-kölcsönzőktől érkező dolgozókra. A kölcsönzött munkavállalókra vonatkozó alapvető munka- és foglalkoztatási feltételeknek eszerint legalább olyan szintűnek kell lenniük, mintha az adott állás betöltésére közvetlenül a kölcsönvevő vállalkozás vette volna fel őket.
A jogtudatosságot kívánja erősíteni az irányelv azon előírása, amelyben rögzítik, a tagállam a tájékoztatás érdekében köteles hivatalos nemzeti weboldalán közzétenni a javadalmazás egyes összetevőire (így a minimálbérre és a különböző pótlékokra) vonatkozó információkat.
A módosítás jelen formájában a különböző országokban tapasztalható bérszint-különbségek miatt megváltoztathatja a kiküldetés és a határon átnyúló munkaerő-kölcsönzés gyakorlatát és csökkentheti a régiós, közte a magyar vállalkozások versenyképességét is, a külföldön elnyerhető munkák tekintetében. A tervezet jelenlegi szövege kapcsán ezért számos kelet-európai állam közös levélben fordult Brüsszelhez.
Magyarország, Románia, Csehország és Lengyelország arra hívja fel a figyelmet, hogy az ugyanazon helyen, ugyanazon munkáért járó egyenlő díjazás összeegyeztethetetlen az egységes belső piac elvével, a bérek különbségei ugyanis a szolgáltatók árszabásának egyik fontos elemét jelentik. A tagállamok szerint ráadásul a tervezet felülírja a szociális biztonsági koordináció jelenlegi EU-s modelljét azzal, hogy a legalább 24 hónapos kiküldetésen lévő munkavállalókat kiemelné a küldő állam társadalombiztosítási rendszeréből.
